Az ingatlanpiac robbanása nem előzmények nélküli: előtte 2008-tól kezdve gyenge piac volt, alacsony árakkal, kis forgalommal. Mindez persze a válság és az átmenetileg szinte megszűnő ingatlanhitelezés hatása volt, de elég sokáig tartott ahhoz, hogy sok reménybeli eladó meglehetősen elkeseredjen, amikor szembesült azzal, milyen nyomott áron lehetne csak piacra bocsátani az eladni szánt ingatlant.
Lassulás
Ez persze nem minden piaci szegmensre vonatkozott, hisz voltak olyan környékek és ingatlantípusok, amelyekre a nehéz években is volt kereslet, de a piac nagyobb része abba a kategóriába tartozott, ahol csak 2015-ben jött az áremelkedés. Persze mint minden gyorsan emelkedő piacon, itt is volt egy szakasz, amikor szinte mindent vittek, ami eladó volt, de ez mostanra véget ért. Az ingatlanközvetítők a kínálat folyamatos bővülését érzik, és az MNB legújabb ingatlanpiaci jelentése is beszámol a kínálat növekedéséről.
Értékesek lettek
Tavaly Budapesten 22,5 százalékkal nőttek az árak, a vidéki városokban az adat 13,4 százalék, a községekben pedig 9,3 százalék. A teljes növekedés 2014 óta egyes szegmensekben különösen nagy, esetenként 100 százalék: a korábban kevéssé keresett panellakások és a kevésbé népszerű környékeken fekvő, bérháznak épült, körfolyosós (gangos), többnyire még a 19. században épült házak lakásai.
Mindkét típusból van bőven a fővárosban, és ezek tulajdonosai most azzal szembesülnek, hogy dupla annyiért adhatják el az ingatlant, mint pár éve. Ez egyrészt azoknak vonzó lehetőség, akik szívesen költöznek vidékre, másrészt azoknak, akiknek több ingatlanjuk van, és most a hirtelen jött pénzt szívesen elköltik például egy másik ingatlanjuk felújítására. Ezekből a lakásokból most már igen sokat kínálnak, az eladás sokszor 6-8 hónapig is eltart, akárcsak a piac élénkülése előtti időben.
A fák nem nőnek az égig
Ennek két következménye lehet: vagy lefékezi, esetleg megállítja az emelkedést az egész piacon, vagy növekedni fog a különbség a különböző területek és ingatlantípusok árai között. A túlkereslet amúgy sem maradhatna fönn hosszú időn át, hisz Budapesten és általában az országban a lakosság számához képest sok lakás van, miközben a népesség csökken. Ezt a tényt az elmúlt időszakban háttérbe szorította a befektetési célú vásárlás és a külföldiek kereslete, de a piac egészére ezek tartósan nem tudnak hatni.
Így vélhetően most már egy jóval kiegyensúlyozottabb piacra lehet számítani, az áremelkedés lassulhat, sőt megállhat, és mint minden gyors emelkedés után, előbb-utóbb a korrekció is eljöhet, vagyis az árak eshetnek is. Persze messze nem akkorát, mint maga az emelkedés volt, hisz korábban nagyon mélyen volt a piac, de az ingatlanpiac alapvetően ciklikus, a nagy emelkedő trendeket stagnálások vagy visszaesések követik, ha nem is olyan drámai mértékben, mint a tőzsdén.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
