A keresletben is látszik a júliusi fordulat, ugyanis az addig esést mutató index ott visszapattant és azóta 80 százalékpont körüli értéken stagnál. Az aktuális, októberi érték az indexben 78 pont.
Az Országos Lakásindex további emelkedést mutatott a III. negyedévben is. 2016-ban 104 pontról indult a mutató, majd 110-ra ugrott a II. negyedévben, ami a harmadikra 113-ra emelkedett tovább. Egy éve ugyanebben az időszakban 95, két éve 83, három éve pedig a történelmi mélyponton 80 százalékponton állt az index.
Megint többen keresnek
Az aktuális mutató fogyasztói árindexszel deflált értéke 89 pont, vagyis még több mint 10 százalékkal elmarad a válság előtti szinttől. Mind az Országos Panel-, mind pedig az Országos Téglalakás Index újabb csúcsokat ért el. Az előző 118 ponton áll, míg utóbbi 107 pontos rekordot ért el. Az emelkedés mértéke a panelek esetében 3, a téglalakásoknál 2 százalékpont volt az előző negyedévhez képest. Reálértéken a panelek 94, a téglalakások 85 ponton állnak.
Keleten a panelek ára két ponttal a 114-es, történelmi csúcspontjára érkezett a III. negyedévben, míg a téglalakásoké 3 pontos emelkedést követően 104-re emelkedett. Nyugat-Magyarországon a panelek emelkedése két éve töretlen és 104 pontra ugrott, a téglalakások indexe viszont továbbra is bizonytalanul viselkedik, jelen esetben 2 pont esés után 98-on áll, ami még így is az elmúlt 7 év egyik legjobb adata.
Kilőtt a panelek ára
Megállíthatatlan fővárosi panelek árnövekedése, bár az elmúlt két negyedévben lassulni látszik az emelkedés. A III. negyedévben 2 pontot emelkedett a Budapesti Panel Index és 144 ponton áll, ami reálértéken 114-es szintet jelent. A főváros Téglalakás Indexe idén 126-os történelmi csúccsal indult, aztán a II. negyedévben 119-re zuhant vissza, de most ismét visszapattant és jelenleg a 124-es értéken áll. Ezzel reálértéken 98 százalékpontra került, ami nagyjából a 2008-as értékkel azonos szint.
Panellakásokat vidéken a Nyugat-Dunántúlon vásárolták a legmagasabb m2 áron a III. negyedévben. Itt 216 ezer Ft-ot fizettek ezért a lakástípusért, míg a legalacsonyabb, észak-magyarországi régióban csupán 118 ezret.
A fővárosban csupán Pest déli részén volt 300 ezer Ft alatt az eladott panelek átlagos m2 ára. A legtöbbet a Duna túloldalán, Buda déli oldalán fizettek ezért a típusért, mégpedig 365 Ft-ot négyzetméterenként. Téglaépítésű lakások az erősebb régiókban 250-270 ezer Ft/m2 körül keltek el a III. negyedévben. A déli országrészekben ennél alacsonyabb, 200-210 ezer volt az átlag, a legalacsonyabb árakkal pedig szintén Észak-Magyarországon találkozni, ahol 256 ezer volt az átlag. Budapesten nem a Belvárosban, hanem Észak-Budán volt a legmagasabb átlagérték, 561 ezer Ft/m2.
Még mindig elképesztően drága az V. kerület
A belváros átlaga csupán 467 ezer Ft volt, igaz, hogy ezen belül az V. kerületben 700 ezer Ft-on felül vették a lakásokat. Dél-Pest ebben a típusban is alulmaradt, 356 ezer Forintot adtak itt egy négyzetméterért. A Duna House adatai szerint a III. negyedévben a panellakásokra Észak-Magyarországon alkudtak a legtöbbet, ahol a vevők átlag 7 százalékot tudtak lefaragni az árból. Ugyanerre Dél-Pesten csak 2 százalékot tudtak alkudni. Téglalakásra országszerte 4-5% volt a vevői alku mértéke. Családiházakra Budapesten 5-6% alku volt jellemző, vidéken ennél magasabb, 7-9%. Még mindig magas a befektetők aránya a fővárosban.
Októberben 43% volt az összes eladás között, átlag 24,6 millió Forint értékben. Minden negyedik vevő elsőlakás vásárló volt, 51 m2 körüli ingatlanokat vettek 17,6 milliós átlagáron. Harmadik legnagyobb csoport a nagyobba költözőké a piac 15 százalékával. Vidéken a nagyobba költözők vannak a legtöbben, a piac 31 százalékát teszik ki, 100 m2 körüli ingatlanokat vásároltak 18,2 millió Forint körül. A befektetők 25 százalékot tettek ki, 60 m2-es lakásokat kerestek 11,8 milliós áron.
Sokan vesznek most legelső lakást
Elsőlakás vásárlók az összes eladás 24 százalékát jelentették. Ők a 70 m2 körüli lakásokat kedvelték és 10,9 milliós ár körül választottak. Budapesten az eladók fele nyilatkozott úgy, hogy az eladás hátterében a nagyobb lakásba költözés szándéka áll. Átlag 57 négyzetméteres lakásaiktól váltak meg 24,2 milliós áron. Ugyanitt 22% az örökölt ingatlanját értékesítette átlag 21,1 millió Ft körül. Kisebbe az eladók 14 százaléka vágyik. Vidéken is a nagyobba költözők tették ki az eladók legnagyobb részét, 31 százalékát. Ők 63 m2-es lakásaikat adták el 12,9 milliós átlagáron.
Nagyjából ugyanekkora volt az örökösök tábora, átlag 9,3 milliós eladással. Kisebbe az eladók ötöde vágyik, akik 110 m2-es ingatlanjaiktól váltak meg. Budán már az eladott ingatlanok közel 60 százalékát teszik azok, melyek négyzetméter ára meghaladta a 400 ezret. Tavaly ugyanebben az időszakban ez a forgalom 38 százaléka volt csupán. Ugyanez a megvett ingatlanok fajlagos árában is látszik, 2015. III. negyedévben a 40 millió fölötti ingatlanok 17 százalékot hasítottak ki a piacból, idén már ugyanezek 28 százalékot tettek ki.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
