Viszonylag könnyű dolga van annak, aki könnyűszerkezetes házat keres, mert nem kell sokáig böngészni a hirdetési portálokon: elenyészően kevés, csak 3-4 százalék ilyen ingatlant lehet találni a teljes kínálatban. Új könnyűszerkezetes ház felépíttetésével most nem foglalkozunk, mert az értékmeghatározást erősen torzíthatja, hogy mennyiért vettük a telket annak idején. Maradunk tehát a már felépült ilyen házaknál.
Elég nagy a szórás az árakban: a pármilliótól közel 400 millió forintos értékhatárig, nyilván a mérettől és az elhelyezkedéstől függően. Az alsó határ a 160-170 ezer forintos négyzetméterár, a csillagos égig ugyan nem megy a mutató, de nem ritka a szuper környezettudatos ház, ahol már meghaladja a kétmillió forintot a négyzetméterár. Ezt megerősítette a Duna House is.
Biztos sok olvasónk hallotta már, hogy „nem érdemes ilyenbe belevágni, mert elfújja a szél”, de nem, biztonságos maga a szerkezet. Aztán azt is mondogatják, hogy valami olyasmi a helyzet ezekkel, mint az elektromos autók esetében: kevés idő telt el a megjelenésük óta és a másodlagos piac még nem alakult ki, tehát nincs mihez mérni az értékváltozásukat.
Nos, a helyzet az, hogy a könnyűszerkezetes házakat általában masszív és tömör fából készítik, de egyre több fémszerkezetűvel is találkozni. Ezek nagyon tartósak. A DH szakértője szerint időtálló megoldás lehet például a szibériai vörösfenyő párosítása a rétegelt-ragasztott tetővel, hiszen a vörösfenyő tömör jellegéből adódóan magas stabilitást ad és könnyen megmunkálható. A rétegelt fajta tetőszerkezet nagy teherbírású, tartós szerkezetű és esztétikus is.
Értékbefolyásoló szempontok
- elhelyezkedés
- a telek mérete, formája, lejtése
- a főszerkezet anyaga (fa vagy fém)
- fa esetén: fapanel, gerenda vagy faváz a tartószerkezet
- a helyszínen elkészített rétegrend összetétele
- van-e szellőzőrendszer
- milyen a páratechnika
Az előregyártott oldalfalak és tetőszerkezeti elemek meggyorsítják a kivitelezést, ez akár pár nap alatt megoldható. Ez ugyan speciális összeszerelési tudást feltételez, ami kicsit drágább lehet, mint egy kőműves, de a jóval rövidebb kivitelezési idő miatt a végösszeg nem lesz magasabb, sőt.
A könnyűszerkezetes házak egyik legfontosabb előnye a téglaépítésűekkel szemben a könnyű alakíthatóság. A fő, terhet tartó falak kívülre esnek, ezáltal a lakás belső felosztása akár utólag is az egyedi igények alapján személyre szabható. A különálló konyha és nappali összevonása amerikai stílusú nappalivá, vagy például a gyerekszoba méretének növelése ezeknél a házszerkezeteknél rugalmasan megoldható, ezáltal kiválóan alkalmazkodik a családok változó élethelyzeteihez.
Több generáció együttélésére is alkalmasak ezek az ingatlanok, hiszen – bár nincsenek a régi idők téglaépítésű házainál megszokott robosztus válaszfalak – egy jó minőségű, megfelelő alapanyagból kivitelezett burkolással a hő-, valamint hangszigetelés is könnyen javítható. Ráadásul a vékony keresztmetszetű falszerkezetnek köszönhetően az ingatlan nettó alapterülete is nagyobb, mindez értéknövelő tényező.
Természetesen fontos, hogy mennyi pénzt kell költeni a rezsire. A faszerkezetek közé és köré tett megfelelő szigetelés alacsonyabb fenntartási költségeket eredményez. Egy átlagos méretű, akár jól szigetelt, de nem a legkorszerűbb gépészettel ellátott, téglából épített családi ház tulajdonosa évi 400-500 ezer forintos rezsit is kifizet. Egy jól felépített könnyűszerkezetes háznál ennek mintegy harmada a költség. Napjainkban már lehetőség van arra, hogy a szigetelés során teljes mértékben természetes, újrahasznosítható, valamint a környezetre és az egészségre káros összetevőktől mentes alapanyagokat használjanak fel.
Fontos megjegyzés: A lakóingatlanok esetében a szakemberek a legtöbbször az úgynevezett piaci összehasonlító módszert alkalmazzák. Itt egyebek mellett az elhelyezkedést, a típust, a méretet, a műszaki állapotot, a hasonló paraméterekkel bíró ingatlanok lezárult tranzakciója során kialakult árat (és nem a kínálati/hirdetési árat), az értékesítési időpontot, a megközelíthetőséget, a fizikai és szociális infrastrukturális ellátottságot, a finanszírozottsági adottságokat (hitelek, jelzálog), a tulajdonjogi hátteret és a hasznosítási lehetőségeket veszik figyelembe.
Lehetnek kevésbé számszerűsíthető tényezők is, ilyen például az, hogy ha eladók vagyunk és tudjuk, hogy az adott környéken jelentős fejlesztések lesznek, új áruház, szabadidőközpont, iskola, park, elkerülő út lesz mondjuk 3 éven belül vagy ellenkezőleg: kiderül, hogy elmaradnak ezek a beruházások, esetleg lebontanak használaton kívüli ingatlanokat
------------
Az ebben a cikkben megjelölt ingatlanértékek közelítőek, nem helyettesítik a hivatalos értékbecslést és nem képezhetik semmilyen jogügylet alapját. Az értékek megjelölésénél és az értékmódosító tényezőknél az értékbecslési szakma által elfogadott általános szempontokat vettük figyelembe azzal a megjegyzéssel, hogy minden egyes ingatlannal kapcsolatban felmerülhetnek más körülmények is, amelyek befolyásolhatják annak értékét.
A Mennyit ér az ingatlanom? sorozat többi részét itt olvashatja.
Két balti állam vezeti a sort. 
