Mi a napokban megkötött szerződés lényege?

Szucsány György: Engedje meg, hogy kicsit távolabbról indulva válaszoljak. 2011 elején kötöttünk szerződést a PCE Paragon Solutions Kft-vel (a Foxconn magyar entitásával), akik a Huawei Technologies számára végeznek bérgyártást Komáromban. A termelési volumen ezt követően számottevően növekedni kezdett, így az alapanyag raktározást kiszervezték egy külső raktárba. A megfelelő lokáció és árképzés mellett elvárás volt a minőségi épület és a bérbeadói rugalmasság is. Ebben a biatorbágyi WestLog DC lett a partnerük. 2012 első negyedévben már látható volt, hogy a termelés továbbra is jelentősen bővül: a Huawei stratégia megállapodást kötött a kormánnyal. A logisztikai szolgáltatók versenyében a DHL került ki győztesen, és a raktározási helyszínként továbbra is a biatorbágyi WestLog DC-t választották.

Lohn Balázs: 2013-ban a Huawei tovább erősítette magyarországi működését, az alapanyagok mellett már a készáru raktározása és bizonyos gyártási folyamatok is elindultak a logisztikai központban. A DHL rendkívül sok energiát és szakértelmet fektetett a folyamatok kidolgozásába, és a WestLog DC a Huawei európai logisztikai központja lett. Sőt, világviszonylatban is ez a második legnagyobb Huawei raktár. A raktár működését megtekintette a Huawei Technologies elnöke, Ren Zhengfei, majd december 3-án egy formális ceremónia keretében Orbán Viktor miniszterelnök és Xiao Qian a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete hivatalosan is a Huawei európai logisztikai bázisának nyilvánította a WestLog DC-t. Már most látjuk: 2014-re további bővülés és számos új folyamat bevezetése várható.

Sz. Gy.: Tehát a kérdésre visszatérve, az üzlet lényege, hogy a DHL és a WestLog között egy páratlanul jó és hatékony kapcsolat alakult ki: ötvöztük a professzionális logisztikai szolgáltatás és a magas színvonalú ingatlankezelés előnyeit a megrendelő Huawei elégedettsége és költséghatékony működése érdekében.

Mondanának néhány számot a DHL és Huawei üzlet kapcsán?

Sz. Gy.: A Huawei biatorbágyi, 30 ezer - 2014 elejére 40 ezer - négyzetméteres európai logisztikai központja jelenleg több mint 45 országot lát el, a magyarországi beszerzések összege 2013-ig 100 millió dollár volt. A Huawei innen irányított forgalma - az export-import értéke - eléri a 1,5 milliárd dollárt (mintegy 300 milliárd forint), áruforgalma az 500 ezer köbmétert, s Európa, Közép-Ázsia-, Közel-Kelet és Afrika több mint 70 országát és régióját fedi le. Másképpen megközelítve: havonta 3000 kamion indul tőlünk. A vállalat eddig közvetve vagy közvetlenül több mint 1500 munkahelyet teremtett Magyarországon, és ez a szám 2015-re várhatóan a duplájára bővül.

A raktárpiacon erős a verseny. Mit tudnak Önök, amit mások nem?

Sz. Gy.: Említettem a megfelelő elhelyezkedést, a minőséget és a biztonsági rendszer fontosságát, de véleményem szerint egyértelműen a rugalmasság volt a legjelentősebb tényező. A klasszikus ingatlankezelésnél jóval árnyaltabb és magasabb színvonalú szolgáltatást kell nyújtanunk, és ezt mind a szerződéses feltételekben, mind a napi működésben messzemenően teljesítjük is.

Ez jól hangzik, de a végső céljuk – mint minden szolgáltatónak – a profit kell, hogy legyen, nem?

L.B.: Természetesen a részvényesek érdekeit szem előtt tartva a maximális profit és minimális költség elve hajt bennünket is, de ez nem zárja ki, hogy rugalmas és testreszabott megoldásokat kínáljunk a partnereinknek. A DHL ebben jó partner, óramű pontossággal követik egymást a folyamatok, és közös munkával nyertük el a Huawei bizalmát.

Sz. Gy.: Büszkék vagyunk rá, hogy egyediek vagyunk. Ahogy minden ember más, úgy minden projekt és minden raktár is különbözik egymástól, és ha sokszor nem is szembetűnőek a különbségek, a kis dolog, a napi problémák megoldása és a helyi üzemeltetési csapatunk munkája megteremtik azt a hozzáadott értéket, amelyet a partnereink nagyra értékelnek. Aki belép a WestLog-ba, dolgozott vagy eltöltött már egy kis időt a központban, az tudja, hogy miről beszélek.

Lépjünk egy szinttel feljebb. Hogy látják a piacot általában, van-e elmozdulás felfelé?

L.B.: Én soha nem beszélek válságról, a piaci szereplőknek el kell fogadniuk azt a tényt, hogy ez nem a válság, hanem a “való világ”, itt és ilyen körülmények között kell boldogulnunk, és szembenéznünk az erős piaci verseny és a nehéz körülmények hatásaival.

Sz. Gy.: 2013 második felében már érzek pozitív elmozdulást, ami nem a bérleti díjak változásában, hanem inkább a piaci aktivitásban nyilvánul meg. Sok megkeresést kapunk, szinte minden jelentősebb tenderen indulunk, de általánosságban elmondható hogy a rövid futamidők és az egyéb flexibilis igények egyértelműen jelzik a piaci szereplők óvatos, sokszor már túlzottan pesszimista hozzáállását.

Hol áll Magyarország a logisztika terén a régiós versenytársakhoz képest?

Sz. Gy.: Nincs könnyű helyzetben a magyarországi logisztika, hiszen alacsony a haszonkulcs, és nagyon kiélezett a piaci verseny. Túlkínálat van a szektorban, kevés az új üzlet, így egymástól „kannibalizálják” az üzleteket a logisztikai cégek. Nem lehet stabil működést biztosítani, illetve a beruházások megtérülését tervezni, ha a megrendelői oldal nem biztosít egy minimum középtávú tervezhetőséget.

L.B.: Túlzottan rövidek időtartamúak a megbízási szerződések, a megrendelők rendkívül árérzékenyek, és próbálják a saját nyomott áraik miatti elkeseredésükben a logisztikai szolgáltatókat és a szállítmányozókat még erősebb költségcsökkentésre kényszeríteni. A határmezsgye viszont nagyon vékony, ami azt eredményezi, hogy a szolgáltatók sokszor lehetetlen feladatokat és teljesíthetetlen küldetéseket is elvállalnak. A kiutak egyike a kormány “Keleti Nyitás” politikája lehet. Valóban megfontolandó, hogy az EU tagállamokhoz kapcsolódó erős gazdasági kapcsolataink megtartása mellett próbáljunk meg a távol-keleti cégek számára is „otthont”, vagyis kelet- közép- európai bázist teremteni. A Huawei jó példa erre: a világ vezető 50 távközlési cégéből 45 a Huawei partnere – s ebből már Magyarország is jelentősen kiveszi a részét.

Megvannak az ehhez szükséges feltételek Magyarországon?

Sz. Gy.: Mi készen állunk, de ez nem elég. Komoly hátránynak érezzük a közúti fuvarozás infrastruktúrájának jelenlegi állapotát, a transz-magyarországi utak számát és a közutak általános állapotát. A szakmai szervezetek, egyesületek komoly háttérmunkát végeznek, de ezen túlmenően kormányzati támogatásra és erőforrásra van szükség.

Sokan beszélnek a raktározási piac változásairól, az igények gyökeres átalakulásáról. Önök milyen megrendelői igényekkel találkoznak?

Sz. Gy.: A szélesebb felhasználói rétegnek is megfelelő, standard épületek túlkínálata még sokáig meghatározza a piacot, de újra megjelennek az igényesebb felhasználók és szolgáltatók egyedi elvárásai is. A finanszírozás és egyéb körülmények miatt ez még nem jelenti a BTS épületek fejlesztésének egyértelmű elindulását, de egyre több speciális igénnyel találkozunk, és a stratégiai céljainkban az ilyen elvárások minél szélesebb körű teljesítései is szerepelnek.

L.B.: Az egyedi design és teljes körű üzemeltetés mellett törekszünk arra is, hogy több komplex igény is megvalósítható legyen a WestLog-nál. Régi szlogen a „mindent egy fedél alatt”, aminek újra aktualitását érezzük: gyakorlatilag mindent tudnunk, ami ebben a szakmában elvárható: logisztika, cross-docking, hűtött és fagyasztott raktározás, csomagolás, high-tech operáció, érték növelő szolgáltatások, irodai adminisztráció.

Sokat beszéltünk a DHL /Huawei üzletről, de ha jól látom a kifüggesztett eligazító táblát, az alapvető üzemeltetési koncepciójuk nem változott, és a Westlog DC még mindig egy “multi-user” épület, több bérlővel.

Sz. GY.: Igen, ez így van. Büszkék vagyunk arra, hogy a Liegl & Dachser élelmiszer logisztikai bázisa a WestLog, fagyasztott raktárunk jelenti a Tatár Pékség központi raktárát, de említhetném az Eurodoc irattárat, a QLM központi irodát és még sok más bérlőnket, akiknek ezúton is köszönjük a megtisztelő bizalmat és az együttműködést.