|
| MTI Fotó: Komka Péter |
Jóval nehezebbé vált a közösköltség-tartozások behajtása a nem fizető tulajdonosoktól a 2015 év végén hatályba lépett jogszabály-módosítások után. Ez nem csak az épületek korszerűsítése és a tulajdonosok közti költségmegosztás, hanem a lakások értékesítése terén is komoly problémát jelenthet. Az előírások változása miatt jóval bizonytalanabbá és nehézkesebbé vált a tartozások behajtása érdekében indítható jelzálogbejegyzés, ami különösen a külföldi, magyarországi ingatlanukat csak kiadó állampolgárok esetében jelent problémát a lakóközösségek és képviselőik számára – emelik ki a Házfórum társasházszakmai fórum szakértői.
Egyszerre rontja a lakás forgalmazhatóságát, illetve tartozások rendezésére a tulajdonosokat, hogy a társasházaknak lehetőségük van a társasházi törvényben meghatározott időtartamnál, vagyis három hónapnál régebbi közösköltség-tartozások után jelzálogot bejegyeztetni az adott tulajdonosi ingatlanra.
Hat helyett három hónap után
Egy 2011-es jogszabály-módosítás után a korábbi hat hónap helyett már három hónapos tartozás esetében is lehetett kérvényezni jelzálogbejegyzést, azonban egy újabb, 2015-ös változtatás értelmében ehhez végrehajtható okiratot vagy az adott tulajdonos, tartozást igazoló nyilatkozatát is mellékelni kell. Utóbbi megkötéshatására jóval nehézkesebbé vált ennek a lehetőségnek az igénybevétele.
„Korábban a közösköltség-tartozások behajtása érdekében két vonalon indultunk el: egyfelől először jelzálogot jegyeztettünk be az ingatlanra afféle biztosítékként, ezzel párhuzamosan pedig elindítottuk a fizetési meghagyásos eljárást is a hátralék behajtásához. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 68/D paragrafusában szereplő kikötések miatt azonban jóval nehezebbé vált a jelzálog bejegyeztetése. Hiszen nem valószínű, hogy a közös költséggel tartozó tulajdonoslegalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban elismerné a tartozás, illetve a költséghátralék fennállását, a végrehajtható okirat beszerzéséhez pedig olyan eljárásokra van szükség, amelyek miatt jóval bonyolultabbá és időigényesebbé vált a jelzálogjog bejegyeztetése” – mondta Dr. Spitzer Katalin ügyvéd.
Azáltal, hogy a nem fizető tulajdonosokat a jogszabály-módosítás miatt nehezebb tartozásuk rendezésére ösztönözni, a tulajdonostársak jelentős hátrányt szenvednek, hiszen a kimaradó bevételeket nekik kell pótolniuk a szükséges épület felújítások finanszírozásához. Ez gyakran emelt közös költséget jelent számukra. Mivel a jogszabály szerint három hónapnál régebbi tartozásokról beszélünk a jelzálogbejegyzés kapcsán, ezek a tartozások százezer forintos nagyságrendet képviselnek egyenként, az idő múlásával azonban akár több milliósra is bővülhetnek.
Ha külföldön élnek
A legnagyobb problémát a külföldön élő lakástulajdonosok felhalmozott közösköltség-tartozásai jelentik. A jelzálog bejegyzéshez ugyanis szükség van a tartozó tulajdonos természetes személyazonosító adataira, így a pontos születési adataira is, ezeket az adatokat azonban külföldi állampolgár esetében a Földhivatalban sem lehet beszerezni. Ezen adatok hiányában a jelzálogjog-bejegyzési kérelmet elutasítja a Földhivatal, fizetési meghagyásos eljárást pedig nem lehet kezdeményezni abban az esetben, ha a tartozó kötelezettnek nincsen ismert belföldi idézési címe.
„Az ilyen esetekben hagyományos fizetési meghagyással nem tudnak élni olyan külföldi tulajdonossal szemben, akinek nincsen ismert belföldi idézési címe.A társasház európai fizetési meghagyással élhet, amely ugyan hasonlóan működik a hagyományos, hazai fizetési meghagyáshoz, ám nem valószínű, hogy túl sok lakóközösség ehhez az eszközhöz nyúlna. Eddig is sokakattartottvissza ugyanis a folyamat megindításától, hogy a százezer forintos nagyságrendű tartozások behajtásához tíz-húszezer forintot kitevő eljárási és ügyvédi díjat fizessenek, európai szinten pedig ez a költség magasabb is lehet” – hangsúlyozta Sárvári Marcell, a Házfórum társasházszakmai fórum vezető szakértője.
A tulajdonosi közösség mellett a leendő lakásvásárlóknak is komoly gondot jelenthet a felhalmozott közösköltség-tartozás, hiszen a vásárlás során minden egyéb mellett arra is figyelmet kell fordítania a vásárlónak, hogy az eladó igazolja, nincs ilyen jellegű tartozás sem az ingatlanon. Ezt alapvetően egy a közös képviselőtől kikérhető nullás igazolás bizonyíthatja. Komoly problémát jelent azonban, hogy országos szinten eltér a bírósági gyakorlat, hogy kinek a felelőssége a tartozás megfizetése. Ezáltal olyan ítéletek is születtek a korábbiakban, amelyek a korábbi tulajdonostól, mások pedig az új tulajdonostól követelik a tartozás megfizetését, ami miatt a vásárlóknak még fontosabb az esetleges tartozások leinformálása.
Nézzük meg az alapító okiratot!
Emellett az adásvétel előtt pontosan a közös költség kérdése miatt mindenképp javasolt kikérni a társasház alapító okiratát, szervezeti és működési szabályzatát (SzMSz) és a közös költség mértékéről szóló igazolást. Az alapító okirat ugyanis rendelkezhet egyetemleges felelősségről, vagyis hogy a közösköltség-tartozás rendezéséért értékesítéskor az ingatlan eladója és vevője egyaránt felelős, kettőjüktől jogosan követelheti a társasház a befizetést.
Az SzMSz megismerése azért fontos, mert ez a dokumentum (vagy pedig közgyűlési határozat) hatalmazhatja fel a közös képviselőt jelzálogbejegyzés elindítására. Mindezek nagymértékben befolyásolhatják az ingatlan mindenkori értékesítését, illetve komoly többletterhet róhat a vásárlókra.
Jön a fele részben állami, fele részben önkormányzati BKK. 
