2016. második felében a téglaépítésű lakásokat vidéken Győr-Moson-Sopron megyében vették a legmagasabb átlagáron, közel 340 ezer Ft/m2 összegért. Valamivel 300 ezer fölötti négyzetméterenkénti áron mentek még a veszprémi és Hajdú-Bihar megyei téglalakások is. Legalacsonyabb áron Tolna Megyében vásároltak, ahol 121 ezer Ft volt az átlag. Budapesten az V. kerületben 716 ezer volt az átlagár, melyet az I. kerület követett 624 ezerrel. Az észak-budai és a belvárosi kerületek is mind 500 ezer Ft/m2 fölött keltek el. Legalacsonyabb összegért a főváros déli lokációiban vásároltak, valamivel 300 ezer Ft/m2 alatt.
A vidéki paneleket szintén Győr-Moson-Sopron Megyében vásárolták a legmagasabb, 255 ezer Ft/m2 átlagáron. Ezen kívül még Hajdú, Vas és Veszprém Megyékben keltek el 200 ezer Ft/m2 fölött a panelek a közép-magyarországi régión kívül eső területek közül. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye áll a lista élén, 111 ezer Ft/m2 átlagával, de nem sokkal magasabb árat mutatott Békés és Tolna Megye sem. Budapesten (leszámítva a kevés számú II. kerületi panelt a közel félmilliós árával) a XI. és XIII. kerületekben vettek ilyen lakásokat 380 ezer Ft/m2 körüli összegért. Nem sokkal olcsóbb volt a IX. és XIV. kerület sem 340 ezer körül. A főváros déli zónája volt ennél a típusnál is a legolcsóbb, 250 ezer Ft körüli átlagon.
|
| A Duna House Lakásár Indexe |
Tolna és Jász-Nagykun-Szolnok megyei vevők tudtak a legmagasabb, 10 százalék körüli alkut elérni a II. félévben. Az alkut megelőző árcsökkentéssel együtt így az eladók 13-14 százalékkal olcsóbban voltak kénytelenek megválni ingatlanjuktól, mint ahogy azt eredetileg elképzelték. Legkisebb, 5 százalékos alkura a magasabb árú vidéki megyékben került sor: Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Vas. A fővárosban a legnagyobb alku is mindössze 6 százalék volt, mégpedig a II., V. és XVI. kerületekben. A Belvárosban 5 százalékot, a többi kerületben inkább 3-4 százalékot tudtak a vevők az árból lefaragni.
A Duna House adatai szerint Budán a második félévben kevesebb nagy méretű lakás fogyott, mint egy éve, ugyanebben az időszakban. 2015 második felében az adás-vételek 9 százalékában vettek 160 m2 fölötti ingatlant, egy évvel később ez az arány már csak 3 százalék lett. Az árnövekedés viszont jól tetten érhető, ugyanis (ugyancsak e két időszak összehasonlításában) a 400 ezer Ft/m2 fölötti ársávban zajlott tranzakciók aránya 42-ről 59 százalékra ugrott. Ugyanezt az ugrást a pesti oldalon is látni, ahol 20-ról 36 százalékra emelkedett ez az árkategória.
Vidéken 2015 és 2016 második félévének összehasonlításában szintén érzékelhető a drágulás. Itt 200 ezer forint fölött zajlott a tranzakciók 22 százaléka, amely egy év alatt 33 százalékra emelkedett. Lakásméretben nem változtak az igények egy év alatt, a vásárlók közel 40 százaléka választ 40-60 m2 közötti ingatlant. E tekintetben Pest megye is változatlan, de itt a nagyobb méretsávok a kedveltebbek. Bár inkább 60-100 m2 között választ a vevők közel fele, de minden tizedik vásárló a 160 m2 fölötti kategóriát választotta.
Újabb patthelyzet alakult ki. 
