Jól jellemzik a jelenlegi, második negyedévi hangulatot annak a felmérésnek az eredményei, melyet május elején végzett a Balla Ingatlanirodák. A számokból süt az optimizmus, de igazából az elmúlt hónapok ingatlanpiaci fejleményei sem mondanak ennek ellent, habár a jövőt illetően a valóságban azért nagyobb a bizonytalanság.
Keresleti a piac
Az mindjárt az első adatokból kiderül, hogy többen szeretnének vásárolni, mint eladni, legalábbis azok közül, akik válaszoltak a kérdőívben feltett kérdésekre: míg 22,7 százalék tervezi ingatlan eladását az idei év második negyedévében, addig 40 százalék gondolkodik vásárláson.
Ez nem mond ellent a Balla Ingatlanirodák korábbi megfigyeléseinek, mely szerint az elmúlt időszakban nagyon megugrott a kereslet, miközben kifejezetten szűkös a kínálat, talán a devizahiteles elszámolások miatti kivárás következtében. Az emberek ugyanis törlesztőrészleteik csökkenését remélték, de ahogy jó páran szembesülnek a valós számokkal, úgy kerülnek piacra az eddig visszatartott lakások.
További áremelkedésre várva
Mindez persze csak jóslat, ahogy az a vevők és eladók részéről megfogalmazott várakozás is, miszerint az árak tovább fognak emelkedni. Márpedig a Balla Ingatlanirodák felmérésének adatai azt mutatják, hogy csökkenésre szinte senki nem számít: arányuk mindössze 3,7 százalék, de a stagnálást valószínűsítők is mindössze 28,4 százalékot tesznek ki. A többiek, tehát közel 68 százalék a további áremelkedést valószínűsít.
Hogy ennek a jelenlegi, sok esetben már - különösen, ami a panellakásokat illeti - túlárazott ingatlanok időszakában mekkora esélye van, az persze erősen kérdéses. A mérsékelt kínálat felfelé hajtja ugyan az árakat, ahogy az eddig, éveken keresztül visszafogott lakásigények hirtelen kielégítése is, de kérdés, hogy hol található az egyensúly ebben a helyzetben, és hogy marad-e a tartósan szűkös kínálat.
Növekvő kereslet, de nem a CSOK miatt
Az áremelkedésre vonatkozó várakozásoknak egyébként ellentmond az, hogy a megkérdezettek többsége, azaz 58,6 százaléka szerint növekedni fog a kínálat, 35,1 százalék szerint stagnál, míg 6,4 százalék szerint csökkenni fog. Igaz ugyanakkor az is, hogy a kereslet növekedésére még többen számítanak: 68,3 százaléknyi megkérdezett. A kereslet szinten maradását mindössze 27,4 százalék jósolja, csökkenésre pedig csak 4,2 százalék szavaz.
Ezt a növekvő keresletet ugyanakkor a Balla Ingatlanirodák által megkérdezettek szerint nem a CSOK, vagyis a Családok Otthonteremtési Kedvezménye hozza a piacra, attól ugyanis nem várnak sokat emberek, csak kismértékű élénkítő hatásra számít a többség. Igaz viszont az is, hogy van egy 18,1 százaléknyi válaszadó, aki komolyabb eredményeket remél az új szocpoltól. Persze 14,8 százalék szerint egyáltalán nem fogja befolyásolni sem a keresletet, sem az árakat ez az új támogatási forma.
Mit hoznak a forintosított devizahitelek?
Végül pedig arra is kíváncsiak voltak a Balla Ingatlanirodáknál, hogy az emberek szerint milyen hatás várható a devizahiteles elszámolásoktól, melyek most már lassan megérkeznek minden érintetthez, így pedig azok is döntenek hamarosan ingatlanuk eladásáról vagy megtartásáról, akik eddig kivártak, csökkenő törlesztőrészletekre számítva. Mint kiderült, a legtöbben (20,2 százalék) úgy vélik, hogy a devizahitelek forintosítása élénkíteni fogja az ingatlanpiacot, 14,4 százalék pedig növekvő kínálatot valószínűsít.
Az is igaz ugyanakkor, hogy sokan számítanak növekvő keresletre és növekvő árakra is, valamint még számtalan variáció előfordul, némi zavart okozva az értelmezésben. Olyannyira, hogy a jelentős szórás a Balla Ingatlanirodák véleménye szerint inkább már arra mutat rá, hogy talán a legtöbben bizonytalanok, esetleg nem kellően tájékozottak a jelenlegi gazdasági és piaci környezetet és folyamatokat illetően.
Ennek ellenére az általános ingatlanpiaci hangulatot nagyon jól megmutatják az ismertetett számok. A kérdés már csak az, hogy marad-e ez az optimizmus hosszú távon, vagy némi visszarendeződésre kerül sor az elkövetkező, leginkább pedig az őszi hónapokban.
Ha mégis használják, akkor a nagyobb összegek jellemzők. 
