Reálértéken csökkentek a lakásárak

A lakáspiaci forgalom éves szinten legalább tizedével csökkent 2022-ben a megelőző évi lakáseladásokhoz képest a Központi Statisztikai Hivatalhoz (KSH) eddig beérkezett adatok alapján (eddig 120,3 ezer magánszemélyek közötti tranzakciót számláltak). Az I. negyedévben 3,5 százalékos, a II-III. negyedévben 10 százalék fölötti, a IV. negyedévben pedig már 20 százalékos volt az elmaradás az előző év azonos időszakához képest, ugyanolyan feldolgozottság mellett összesített adatoktól – írja a friss statisztikai adatok alapján készült elemzésében az Ingatlannet.hu.

A közlemény szerint 2022-ben az I. negyedévi 9,8 százalékos kiugró drágulás után a III. negyedévre fokozatosan, 3,1 százalékra lassult a használt lakások árának emelkedése, majd a IV. negyedévre ez 2,6 százalékos árcsökkenésbe fordult át. Az új lakások a használtakhoz hasonló ütemben drágultak az év elején (9,7 százalékkal), a második negyedévben 4,2 százalékra mérséklődött az áremelkedés, majd az utolsó félévben nagyjából stagnáltak az árak.

Mint fogalmaznak, tavaly a IV. negyedévben nominálisan és reálértéken is csökkentek a lakásárak. Rámutatnak, az utolsó időszak lassulása miatt a megelőző évhez viszonyított áremelkedés mérséklődött: a II. negyedévi, csúcsnak számító 25 százalékos éves nominális áremelkedés az év végére 16,6 százalékra enyhült. Reálértéken számítva – azaz az inflációval korrigálva – a lakásárak 5 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól 2022 utolsó negyedévében. Az összevont lakáspiaci árindex 2022 egészére az előző évhez képest nominálisan 22 százalékos drágulást jelez az előzetes adat szerint.

A friss adatokat elemző Ingatlannet.hu arra hívja fel a figyelmet, hogy Budapesten kívül mindenhol visszaesett a lakáspiaci forgalom tavaly. Éves szinten a megyeszékhelyek lakáspiaca 19 százalékkal, a városoké 17 százalékkal, a községeké 8 százalékkal kisebb forgalmat bonyolított, a fővárosé ugyanakkor 4,3 százalékkal bővült. A legnagyobb, éves szinten 30 százalékos csökkenést Pest régióban, a legenyhébbet a Nyugat-Dunántúlon mérte (9,2 százalék) a KSH.

A statisztikai hivatal által eddig feldolgozott tranzakciók átlagos ára 54,5 millió forint volt, 8,5 millióval több az egy évvel korábbinál. Az átlagos négyzetméterár 900 ezer forint, 180 ezerrel több, mint 2021 átlagában. Budapesten a fajlagos ár átlaga meghaladta az 1,1 millió forintot, amely 21 százalékkal több, mint az előző évben. A fővároson kívül csak a balatoni agglomerációra jellemzőek 1 millió forint fölötti négyzetméterárak – áll az elemzésben.

Egy használt lakás átlagos négyzetméterára a 2021-es 339 ezerről 409 ezer forintra emelkedett. A panellakások átlagára 21,3 millióról 26,4 millióra nőtt 2022-ben. Az év eleji gyors emelkedés után a kisebb településeken már a II. negyedévtől csökkenni kezdtek az árak. Budapesten és a vármegyeszékhelyeken lassult az árak emelkedése, de még a IV. negyedévben sem mutatható ki érdemleges csökkenés – olvasható az Ingatlannet.hu analízisében.

Hangsúlyozzák, Budapesten egy használt lakás átlagosan 47,4 millió forintba került, 7 millióval többe, mint 2021-ben. Főleg a panellakások drágultak: az áruk 23 százalékkal nőtt egy év alatt, és megközelítette a 36 millió forintot. A nem panel társasházi lakások ára 18 százalékkal 48 millió forintra nőtt. A fővárosi családi házak áremelkedése mérsékeltebb, 13 százalékos volt, ám átlagáruk így is megközelítette a 80 millió forintot.         

A budapesti agglomerációban – folytatja az elemzés – 2022-ben 606 ezer forintba került a használt lakások egy négyzetmétere, ez 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A fajlagos árak végig emelkedtek az év folyamán, és a IV. negyedévben 674 ezer forintot értek el. A balatoni agglomerációban éves átlagban 617, a IV. negyedévben 640 ezer forintos átlagáron keltek el a lakások.

Az ország dunántúli régióiban a panellakások ára az év során végig emelkedett, és a növekedés a nem panel többlakásos épületekben is csak a IV. negyedévben állt meg. A családi házak ára a II. negyedévtől fokozatosan csökkent. Alföld és Észak nagyrégió családi házai veszítettek legtöbbet értékükből: az év végére ötödével kevesebbe kerültek. Az ország keleti felének többlakásos épületeiben ugyanakkor csak az év végén történt enyhe (1-3 százalék közötti) árcsökkenés – zárul a tájékoztató.