A tavaly júliusban megalkotott rendelkezések a veszélyhelyzet újbóli meghosszabbításával május 31-ig maradnak érvényben. Eszerint bizonyos anyagokat - például az acél és vas termékeket, szigetelőanyagot, homokot, követ, kavicsot és sódert - csak a bejelentés tudomásul vétele után lehet kivinni az országból, a kapcsolódó regisztrációt június 30-ig továbbra is meg kell tenni az ITM felé - hangsúlyozza a közlemény.
Schanda Tamás hangsúlyozta: "az adminisztrációs kötelezettség bevezetése lehetővé tette, hogy a kormány részletesebb adatokhoz juthasson az építőanyag piacról. A tavalyi évben több mint 6300 bejelentés érkezett, melyet hatósági eljárás keretében bírált el a minisztérium. Ennek során kiderült például, hogy egyes építőanyagok esetében a kellő mennyiségben rendelkezésre álló hazai gyártásúnál nem jobb minőségű, de drágább import termékek érkeznek. Emellett fény derült arra is, hogy miközben Ausztriában több bányát bezártak, egymillió tonna magyar kavicsot exportáltak oda. Mivel nem megújuló természeti kincsről van szó, a hazai ásványvagyon megvédése érdekében szükség van az intézkedésekre" - tette hozzá.
A két legfontosabb építőipari alapanyag, a kavics és a cement árának kontrollálása érdekében bevezetett intézkedések - az extraprofit és a bányajáradék megadóztatása - sikeresnek bizonyultak, és amellett, hogy december végéig 5 milliárd forint bevételt jelentettek az állam számára, kedvezőbb árszintet is hoztak, így például a kavics tonnánkénti eladási ára 8 ezer forintról 3 ezerre csökkent Budapest környékén.
(MTI)
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
