A GYES nem olyan, mint a filmeken

A Civil Licit, egy különleges aukció, ahol vállalatok és civil szervezetek találkozhatnak, és vehetik fel a kapcsolatot egymással, indíthatnak párbeszédet. Az aukció attól különleges, hogy nem műtárgyakra licitálnak, hanem civil szervezetek szolgáltatásait. A cél, hogy a non-profit és a for-profit szféra találkozzon, és meglássák egymásban az üzleti lehetőségeket. A következő árverés 2012. november 6-án 11 órakor lesz Erzsébet téri Design Terminálban.

Winkler Nóra műsorvezető, a Civil Licit árverésének vezetője elmondta, hogy milyen fontos a vállalatok, az állam és család részéről is segíteni a gyermekvállalás után a szülők visszatérését a munkaerőpiacra. "A GYES ugyanis nem olyan, mint a filmekben, hogy a gyerek egy gyönyörű mózeskosárban, puha takaró alatt alszik, a szülő pedig addig a szomszéd szobában nyugodtan dolgozik" - mondta Winkler Nóra. A valóságban ennél sokkal nehezebb az otthon maradó szülő dolga, ezért minden lehetséges eszközzel segíteni kell őt.

A statisztikák is hasonló képet festenek

A hat év alatti gyerekeket nevelő nők csupán 35 százaléka dolgozik, és becslések szerint csak egyharmaduk tért vissza korábbi munkahelyére, a gyermekeket vállaló nők több, mint fele tartósan inaktív - derül ki az OECD statisztikájából és a Jó-Lét Alapítvány kutatásából. A KSH felmérése szerint a korábban alkalmazásban álló

kisgyermekes szülők kevesebb mint felének van lehetősége arra, hogy visszatérjen korábbi munkáltatójához, pedig szülés után a kismamák alig 7 százaléka szeretne háztartásbeli maradni.

Egy 2008-as Gallup kutatásból az derült ki, hogy az Európai Unió tagállamainak munkavállalói közül 51%-a nehéznek vagy nagyon nehéznek tartja a munka és magánélet összeegyeztetését. Míg a legkevésbé nehéznek Finnországban tartják ezt (20%), addig a legnehezebbnek Magyarországon (77%). Elsősorban a nők és a gyermeküket egyedül nevelők körében válaszolták magasabb arányban, hogy nehézséget okoz az élet két jelentős területének összehangolása.

Így lehetne segíteni ezen

A statisztikákból látható, hogy a szülési szabadság utáni munkaerő-piaci reintegráció nagy mértékben megoldatlan Magyarországon. Egyre több szakember, kutatás, és civil kezdeményezés hívja fel erre a figyelmet, és a cégek, vállalatok is egyre  tudatosabban törekszenek arra, hogy megoldják ezt a problémát.

Ennek természetesen több összetevője van, az egyik legfontosabb a szemléletváltás: a hagyományos női és férfi szerepek meghaladása, és a házimunka egyenlő megosztása a háztartásokban, másik fontos pillér pedig, hogy a vállalatok teremtsék meg a visszatérés lehetőségét, az állam pedig mindkettő téren rendelkezik eszközökkel, amelyekkel ezeket a folyamatokat elősegítheti.

Munkakörök, pozíciók, felvételi rendszerek, karriermenedzsment folyamatok, munkavégzési formák, munkaidő-modellek, képzések kialakítása – csak néhány azon intézkedési irányok közül, mellyel a HR-szakterület a leginkább tudna hatni arra, hogy munkavállaló-barát illetve anyabarát legyen a vállalat. Mégis a leggyakrabban alkalmazott vállalati HR-eszközök az úgynevezett „extrák” – mint a speciális juttatások, kedvezmények –, amelyek a problémák valódi megoldását tekintve csak a menedzsment-folyamatok után kellene, hogy következzenek.

 

Best practice: így csinálja a Telekom

Magyarországon is egyre több vállalat van, amelyek külön figyelmet fordítanak a nők munkaerő-piaci reintegrációja. Ilyen például a Magyar Telekom, ahol a cég HR-esei a gyerekeket otthon nevelő szülőkkel kapcsolatban maradnak, ez később segíti visszatérést. A vállalat hozzáállása azonban nem elég, a szülőknek aktívnak kell maradni, és tartani a kapcsolatot a céggel - mondta Szőcs Gábor, a Magyar Telekom HR-menedzsere.

A Budapest Bank szintén nagy figyelmet fordít a nők foglalkoztatásának, és nemek közötti különbségek, a bérfeszültségek, bérkülönbségek kiküszöbölésére. A Budapest Banknál a nemek közötti bérrés alacsonynak mondható, ha más vállalatokkal hasonlítjuk össze, de még itt is 10 százalékos. A témáról részletesebben korábbi cikkünkben olvashat.

A Telekom több csatornán, több eszközzel igyekszik a kapcsolattartásra. "Hírlevelet és tájékoztatókat küldünk az üres állásokról, ez a szolgáltatás most bővül, már a külföldi Telekomos állásokat is látják GYES-en, GYED-en lévő kollégáink, gyakran meghívjuk őket szakmai rendezvényeinkre, és HR tanácsadásokat is tartunk, ezek során értesülhetnek munkajogi lehetőségeikről és az elérhető szociális juttatásokról egyaránt - mondta Szőcs Gábor.

A Telekom, ahol évente körülbelül 400 dolgozó megy el GYES-re, GYED-re, és körülbelül ugyanennyi tér vissza a szülési szabadságról, gyakran személyes elbeszélgetéseket is tartanak a visszatérni szándékozóknak. A cég HR-menedzsere szerint legalább félévvel a tervezett visszatérés előtt már el kell kezdeni a kapcsolatfelvételt a volt,  vagy a kiszemelt céggel. "A gyermekek elhelyezkedését is igyekszik megkönnyíteni cégünk, ehhez anyagi támogatást nyújtunk szerződött gyermekgondozó intézményeknél, és kínálunk nagyon rugalmas munkaidejű, gyermekbarát irodai munkákat is" - mondta a menedzser.