A Munka törvénykönyvének 81. szakasza rendelkezik arról, hogy a munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető.
Ennek tartama maximum harminc nap lehet. Harminc napnál rövidebb próbaidőt kollektív szerződés vagy a felek is megállapíthatnak. Harminc napnál hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt a felek, legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kollektív szerződés állapíthat meg. A próbaidő meghosszabbítása viszont tilos - hívja fel rá a figyelmet a Verlag Dashöfer Szakkiadó.
Az új Munkatörvénykönyve is tartalmazza a próbaidő intézményét: 45. §-a (5) bekezdése értelmében a felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt - legfeljebb egy alkalommal - meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.
A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal (minden indoklás nélkül) megszüntetheti. Ehhez kapcsolódóan a BH2010. 258. számú jogeset kapcsán a bíróság kimondta, hogy munkaszerződés azon rendelkezéséből, hogy a munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel, rendes vagy rendkívüli felmondással történhet, nem következik, hogy a próbaidő alatti megszüntetés indokolást igényel.
A próbaidő nem hosszabbítható vég nélkül |
Nem lehet csak úgy kirúgni a próbaidőst
Ez a szabály azonban nem termet "korlátlan lehetőségeket" a munkaadó számára, különösen akkor nem, amennyiben "hibát" követ el.
Mint például a BH2011. 347 jogeset munkáltatója. A per során a bíróság ugyancsak megerősíti, hogy a próbaidő alatt a köztisztviselői jogviszony indokolás nélkül megszüntethető, a munkáltató jognyilatkozata azonban jogellenes, ha annak bizonyított indoka a köztisztviselő szexuális zaklatást elutasító magatartása volt. Az eljárás során a köztisztviselő bizonyítani tudta, hogy nem a munkához való hozzáállása, hanem az említett magatartása miatt került a jogviszonya megszüntetésre. Ebben az esetben természetesen jogellenes volt a munkaadó döntése.
Nem egyszer problémát jelenthet az is, hogy a munkaadó "elkésik" a próbaidő kikötésével vagy a jogviszony próbaidő alatti megszüntetésével.
A BH2005. 441 számon megjelent döntésében hívja fel arra a bíróság a figyelmet, hogy a próbaidő kikötését a munkába lépést követően akár néhány napos késedelemmel sem lehet joghatályosan pótolni
A BH2007. 270 számú jogeset szerint pedig, mennyiben a munkáltatónak módja lett volna - a próbaidő alatti munkaviszony megszüntetésre irányuló - nyilatkozata határidőben történő közlésére, és ennek elmaradásában a felperes szándékos magatartása nem hatott közre, a határidő lejárta után két nappal történt közlés jogellenes.