A KSH adatai szerint tavaly is tovább nőtt a szakadék a fizikai és szellemi dolgozók bére között. A statisztika azt mutatja, hogy 2015-ben egy szellemi munkakörű dolgozó nettó átlagbére 219 300, a fizikai munkásoké csak 111 600 forint volt, tehát alig több, mint a fele.
Bár ez a statisztika eléggé elnagyolt, hiszen elvileg felsőfokú végzettséggel is lehet fizikai, és alapfokú végzettséggel is lehet szellemi munkát végezni, azért arra is enged következtetni, hogy megéri tanulni. Utána jellemzően sokkal magasabb fizetést érhetünk el. Kissé leegyszerűsítve, ez a „tanulj tinó-ábra”, amit érdemes gyerekeinknek mutogatni, ha nem tanulnak rendesen. Más statisztikákból azt is tudjuk, hogy a munkanélküliség elsősorban az alacsony végzettségűeket sújtja.
Sok más árnyalat is van, könnyű fizikai munka, nehéz fizikai munka, kreatív szellemi munka, rutinszerű szellemi munka. De jönnek a robotok, és nagyobb eséllyel helyettesítenek fizikai dolgozókat, mint szellemieket, rutinmunkákat, mint kreatív munkákat. A fizikai foglalkozások jelentős része várhatóan lassan ki fog halni, meg olyanok is, amelyek szellemiek ugyan, de rutinszerűek, mint például a sofőr vagy az adatrögzítő.
Az Alapblog szerzője, Vakmajom (Faragó Ferenc alapkezelő) egy másik ábrát mutat be, amely szerint az USA-ban 1964 óta a magasan képzett, a felsőfokú végzettségűek között is kiváló akadémikus szakemberek nettó jövedelme reálértéken megduplázódott. Az alacsonyabb szintű doktorátussal rendelkezők (bachelor) bére 40, a sima felsőfokú végzettségűeké (college) mintegy 20 százalékkal nőtt. A középiskolát elvégzőké tíz százalékkal emelkedett, akik azonban azt sem végezték el, azoké valamelyest csökkent.
Ez normális, ez a tudásalapú társadalom, és „nyilván feladat, hogy a tudás megszerzésének lehetősége minél több tehetséges ember előtt nyitva álljon, és minél kevesebben ragadjanak bele a leértékelődő rutinszerű munkák jövőtlenségébe. A munkaalapúba” – írja a szerző.
Meghalt Ceausescu egykori beszédírója. 96 éves volt. 
