A budapesti albérletárak az egyetemi tanulók költségeit is komolyan megemelik, ezt a terhet gyakran a szülők és a tanulók együtt viselik. A legkevesebbet, átlagosan 97 órát a bécsi egyetemistáknak, a legtöbbet, 179 órát pedig a budapesti diákoknak kell gyorsétteremben dolgozniuk, hogy ki tudják fizetni egy egyszobás, bútorozott garzonlakás havi bérleti díját – derült ki a CIG Pannónia Biztosító elemzéséből.
Az iskolakezdés komoly többletköltség a családok számára, általános iskolás és középsulis korú gyerekeknél a szükséges tankönyveket és iskolaszereket kell megvásárolni, míg a felsőoktatásban tanulók esetében a tanulmányi költségeken túl a lakhatásra is kell gondolni. A költségek fedezéséből ma már nem csak a szülők, hanem a diákok is kiveszik részüket: legtöbben diákmunkát vállalva biztosítják a tanulás melletti megélhetésüket.
Nagy különbségek a havi díjak között
A kutatás során összehasonlították a környező országok fővárosainak albérletárait, majd kiszámolták, hány órát kell dolgoznia egy egyetemistának ahhoz gyorséttermi munkával, hogy fedezni tudja albérleti díját. A kutatásban legalább 25 négyzetméteres, egyszobás, 1-4. emeleti, bútorozott garzonlakások árait hasonlították össze Budapesten, Bukarestben, Pozsonyban, Prágában, Varsóban és Bécsben.
Ha nem akarsz nagyot bukni a lakáskiadáson, így biztosítsd be magad |
A legdrágább kiadó ingatlanok Bécsben találhatók, átlagosan havi 282 ezer forintot kell értük fizetni. Ezt követi Prága (236 ezer Ft), Budapest (170 ezer Ft), Varsó (157 500 Ft), Pozsony (153 ezer Ft), és végül Bukarest (113 ezer Ft). A legnagyobb szórás a havi albérletárak között Bécsben, Prágában, és immáron Budapesten figyelhető meg (Budapesten 80 ezer és 320 ezer forint között mozognak az árak). Mindhárom fővárosra jellemző a turisták és a hosszútávú külföldi bérlők (főleg külföldi egyetemi hallgatók) magas száma. Ez egyben azt is jelenti, hogy nagyobb és fizetőképesebb a kereslet, ami megemeli az átlagárakat.
Forrás: CIG Pannónia Biztosító |
Fele annyit sem kell dolgozni Bécsben
A kutatásban a helyi gyorséttermi munkabért vették alapul. A különböző országokban ezek a munkabérek eltérők, a helyi gazdasági tényezők befolyásolják, így jó viszonyítási alapot adnak az összehasonlításhoz – mint például a Big Mac Index. Az átlagban legdrágábban albérletet kínáló Bécsben a gyorséttermi fizetés is magas, így ott kell a legkevesebbet, havi 97 órát dolgoznia egy hallgatónak ahhoz, hogy egy bútorozott garzont béreljen. A legtöbbet – 179 munkaórát – ellenben Budapesten kell dolgoznia egy egyetemistának.
Annak ellenére, hogy az egyetemisták a költségek csökkentése miatt többen bérelnek többszobás lakásokat, és így nekik kevesebbet is kell dolgozniuk a lakbérért, a fenti adatok jó összehasonlítási alapot adnak: egy budapesti egyetemistának több mint kétszer annyit kell dolgoznia, mint egy bécsi egyetemi hallgatónak.
Kegyetlen albérletárak: annyiba kerül egy szoba, mint 5 éve egy lakás Egy friss elemzés szerint idén azonnal reagált az albérletpiac a felsőoktatási ponthatárok kihirdetésére: a kiadó lakások száma 28, a kiadó szobáké pedig 12 százalékkal nőtt két hét alatt Budapesten és a nagy egyetemvárosokban. Az albérletpiaci drágulás miatt ma már egy budapesti kiadó szobáért annyit kérnek, mint egy garzonért öt évvel ezelőtt: a kiadó szobák átlagára havi 50-60 ezer forint. További részletek a Privátbankár.hu-n. >>> |