A törvény jelenleg az országgyűlés elnökének aláírására vár, majd azt megküldik a köztársasági elnöknek, kihirdetésre csak ezt követően kerülhet. A törvényjavaslat július 1-jén lép hatályba a tervek szerint.
Az Európai Bizottság számos más új törvény mellett a Munka Törvénykönyvét vizsgálta abból a szempontból, hogy megfelel-e az uniós jognak, ezért volt szükség félszáz módosításra a még hatályba sem lépett új munka törvénykönyvén. A megválaszolatlan kérdések száma azonban az átmeneti rendelkezések következtében sem csökken – állítja a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója.
Az új Mt. hatálybalépéséig összesen 11 nap van hátra, ami roppant kevés idő az érintettek felkészülésére. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy számos cég a felkészülés kapcsán már megtárgyalta az új kollektív szerződésének tervezetét, a kollektív megállapodások megkötése pedig vagy megtörtént vagy éppen küszöbön áll. Ez azért is problémás, mert a módosítók egy része a kollektív szerződésekhez kapcsolódik.
Nem csak a jogászoknak kell érteni
Az átmeneti rendelkezésektől várták a megvilágosodást, inkább "misztikusra" sikerült
Az elmúlt fél évben a cégek egymásnak adták a kilincset a különböző konferenciákon, ahol a szakértők ismertették az új munka törvénykönyvének szabályait. A szakértők számos kérdésre csak annyit tudtak válaszolni: „majd az átmeneti rendelkezések talán megadják a kérdésre a választ”. Az átmeneti rendelkezéseket a parlament elfogadta, ám a nyitott kérdések száma nem csökkent – állítja a BDO szakértője.
További probléma, hogy a rengeteg módosítás korántsem adott választ minden nyitott kérdésre: bizonyos passzusok értelmezése kapcsán nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatói oldal tapasztalt HR-esei is gondban vannak. Ezek közül is kiemelendő az elszámolási időszakhoz kapcsolódó új szabályozás, melynek kapcsán érdemes lesz megfigyelni, hogy hányan fognak élni az elszámolási időszak intézményével az elkövetkező időszakban. Várhatóan nagyon kevesen, aminek a fő oka a hiányos, néhol inkább „misztikus” szabályozás.
A többműszakos munkáltatói tevékenység kapcsán sem teljesen világos, hogy a heti 80 órát telephelyenként, munkakörönként, tevékenységenként vagy a munkáltatót globálisan vizsgálva általában kell nézni. Holott nagyon sok múlik azon, hogy a munkáltató többműszakos-e vagy sem. Többműszakos munkáltatói tevékenység ugyanis egyrészt feltétele a napi pihenőidő 11 óráról 8 órára történő csökkentésének, másrészt műszakpótlék fizetési kötelezettség is társulhat hozzá.
Nézzük azokat a fontosabb pontokat, amelyek körül egyelőre nincsen misztikum. Ezek alapján elmondható, hogy az új Munka Törvénykönyve alapvetően "szigorúbb" lesz, mint az elődje.
Egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavállalás
Az adó.hu összeállítása szerint már ezen a nyáron egyszerűbb szabályokkal lehet alkalmi munkásokat foglalkoztatni, az új Mt. erre vonatkozó rendelkezései is változnak, kevesebb adminisztrációval kell számolniuk a munkáltatóknak. Új rendelkezés, hogy a napi munkaidő – munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is – beosztható egyenlőtlenül.
A próbaidő kollektív szerződés alapján "csak" 6 hónap lehet
Módosul az új Mt. azon rendelkezése, amely szerint kollektív szerződés legfeljebb 6 havi próbaidőt állapíthat meg. A próbaidőt ugyanis továbbra is csak munkaszerződésben lehet kikötni, a kollektív szerződés legfeljebb az időbeli kereteit tolhatja ki – akár 6 hónapra. A próbaidőt és annak tartamát is munkaszerződésben kell meghatározni.
Arányosság a szabadságnál
A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (évente 44 beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra), és a szabadságolás szabályait arányosan kell alkalmazni, ha munkavállaló foglalkoztatása év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jön létre.
Felmondás
A módosítás kimondja, hogy a felmondás szabályaitól csak a munkavállaló javára lehet eltérni a kollektív szerződésben. A módosításból viszont azt is következik, hogy a felek megállapodása eltérhet a felmondás törvényben meghatározott szabályaitól - írja az adó.hu.
Vasárnapi munka 50 százalékos bérpótlékért
A módosítókat tartalmazó munkaügyi salátatörvény kapcsán egy fontos pozitívum is kiemelhető: módosították a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés elrendelhetőségének körét, amit a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kiskereskedelmi tevékenységet és kereskedelmet kiszolgáló tevékenységet folytató munkáltatókra is kiterjesztettek – hívta fel a figyelmet a BDO munkaügyi átvilágításokkal foglalkozó szakembere. A módosítás lehetővé teszi, hogy vasárnapra rendes munkaidőben is beoszthatók legyenek a kereskedelmi tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók. A vasárnapi munkavégzésért a jövőben azonban már csak 50 százalékos bérpótlék jár.
Délutánra erősödött a főbb devizákkal szemben a hazai fizetőeszköz. 
