Magyarországon a nők átlagosan 21 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál, ez derült ki a Workania állásportál által működtetett Fizetesek.hu internetes felméréséből. A nemek közti bérkülönbség európai átlagban 17 százalék. A kutatás szerint a férfiak átlagosan bruttó 255 000 forintot, míg a nők 210 500 forint keresnek.
Hátrányban a középkorúak
Az előző évekhez hasonlóan a legnagyobb eltérés a 35-44 éves korosztálynál, valamint a diplomások és a magasabb pozíciók esetében mutatkozik. Az említett korcsoportban átlagosan 26 százalékkal keresnek kevesebbet a nők. Nincsenek jobb helyzetben a 45-54 évesek sem. Ebben a csoportban pont negyedével visznek haza kevesebb pénzt a nők.
Jó hír a fiatal pályakezdő nőknek, hogy ők kisebb hátrányból indulnak. A legkisebb, 11 százalékos lemaradás ugyanis a 24 év alatti, leginkább pályakezdő nőknél adódik, 34 éves kor alatt pedig átlagosan 18 százalék a különbség.
A diploma sem számít, sőt
| Húsz éve nem dolgozott annyi nő Magyarországon, mint 2012-ben, ezt a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos mondta. Szalai Piroska a KSH adataira hivatkozva hozzátette: tavaly a 15-64 év közötti nők 52,1 százaléka dolgozott, amire 1992 óta nem volt példa. |
A felsőfokú végzettség sem feltétlenül garancia az egyenlőségre. A felmérés szerint főiskolai végzettséggel ugyanis a nők 25 százalékkal, egyetemi diplomával pedig átlagosan 23 százalékkal alacsonyabb fizetésre számíthatnak.
Az alacsonyabb iskolai végzettségűeknél viszont kisebb a különbség. Érettségivel, vagy szakközépiskolai végzettséggel a nők lemaradása 18-19 százalékos, míg az alapfokú végzettségűek esetében 21 százalék a nemek közötti bérkülönbség. A legkisebb, 12 százalékos különbség az OKJ-s végzettségűeknél mutatkozik.
Fent rosszabb, mint lent
Nagyobbak az eltérések, ha a cégnél betöltött pozíciót vesszük szemügyre. Míg a felső vezető nők átlagosan negyedével kapnak kevesebbet, mint a férfiak, addig a segédmunkásoknál csupán 5 százalék a különbség. A középvezetők esetében és a szolgáltatási szférán belül 16 százalék, az irodai dolgozóknál 10 százalék a különbség.
A felmérés eredményei szerint nem befolyásolja számottevően a nők diszkriminációját az sem, hogy milyen tulajdonban van a cég. A külföldi cégeknél 18 százalék, a belföldi tulajdonú munkaadóknál 19 százalék, állami alkalmazottként pedig átlagosan 21 százalék a differencia.
A bérkülönbséget az is befolyásolja, hogy egy adott szakmában melyik nem képviselői dolgoznak nagyobb arányban. Ahol a férfiak vannak többségben, ott az ő javukra magasabb az eltérés, ugyanakkor a főleg nők által betöltött pozíciókban, például bérszámfejtők, gyógyszerészeti laboránsok vagy egészségügyi nővérek esetében a női alkalmazottak fizetése magasabb a férfiakénál.
Szakértők szerint azonban a jogi szabályozás nem elég ahhoz, hogy megszűnjenek a bérkülönbségek. Ahogy azt a Privátbankár is megírta, a többi között a társadalomnak is meg kellene változnia.
A beruházások ugyanis a harmadik negyedévben is éves szinten két számjeggyel zuhantak. 
