Jönnek vagy mennek?

Mintegy ezren regisztráltak a Gyere haza fiatal program honlapján, ők komoly érdeklődőknek tekinthetők, közülük ötvenöten már felvették a kapcsolatot hazai munkáltatókkal - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1 műsorában.

A külföldön élő magyar fiatalok hazatérését segítő 100 millió forintos program keretében fedezik a repülőjegyet és egy évig havi százezer forintos támogatást adnak a lakhatáshoz, az albérlet és a rezsi költségéhez.

350 ezer embert kellene hazahozni

Czomba Sándor közlése szerint mintegy 350 ezer magyar él, dolgozik tartósan külföldön, 70 százalékuk nőtlen, illetve hajadon, az átlagéletkoruk Londonban például 33 év. A nem reprezentatív felmérések szerint csupán mintegy 10 százalékuk tervezi hosszabb távon külföldön az életét, és a kiutazók fele egy év múlva visszatér, mert nem találtja meg a számítását, tehát érdemes megpróbálni hazacsábítani a kint élőket, van esély - fogalmazott az államtitkár.

Nem a pénz a legfontosabb?

A londoni, német vagy osztrák bérekkel nehéz versenyezni, de a fiatalok többsége amikor arról dönt, hazatérjen-e, nem a jövedelem nagyságát sorolja legelső helyre. A honvágy mellett a lakhatás és a munka is fontosabb tényező - tette hozzá.

Rést ütöttek a pajzson 55 emberrel...?

Az áprilisban indult program nyomán eddig jelentkezők számára reagálva Czomba Sándor arra hívta fel a figyelmet: ahogy a kiutazás, úgy a hazatérés sem egyszerű döntés, több hónapig is eltarthat, ám az már érzékelhető, hogy "rést ütöttünk a pajzson".

Bár minden egyes itthon tartott, hazacsábított fiatal szakembernek örülni kell, kérdés, hogy miközben 55 embert hazahoznak, hányan hagyják el az országot - a legfrissebb felmérések szerint ugyanis a kivándorolni szándékozók aránya most magasabb, mint eddig valaha volt; arányuk egy év alatt megduplázódott.