A következő egy évtizedben előreláthatólag egymilliárd nő lép majd be a munkaerőpiacra, indít saját vállalkozást, illetve tölt be új vezető pozíciót. Épp ezért a nőkre ma már egyre inkább úgy tekintenek, mint a következő nagy feltörekvő piacra, a folyamatot pedig a kormányzatok sem hagyhatják figyelmen kívül. Sok országban felismerték már az ebben rejlő lehetőségeket, és a szabályozási környezetet is annak megfelelően alakították át, hogy csökkentsék a nemi esélyegyenlőtlenséget. Ennek ellenére a női vezetők aránya még mindig alacsonyabb, mint a férfiaké az államigazgatásban – mondta Bindics Judit, az Ernst & Young Államigazgatási Szolgáltatások Üzletágának vezetője.
| Vertikális szegregáció A vertikális szegregáció az előrejutási lehetőségeket jelenti, pontosabban azok hiányát. Azt a jelenséget, hogy a beosztási szinteken egyre magasabb pozíció felé haladva, jelentősen csökken a nők aránya, még ha rendelkeznek is megfelelő képzettséggel és tapasztalattal. Tehát azt az "üvegplafont" jelenti, ami láthatatlanul van a nők feje felett, és nem engedi őket a ranglétrán előbbre lépni egy bizonyos határ után. |
A világ húsz legfejlettebb országát vizsgáló felmérésből kiderül, hogy mindössze négy államban haladja meg a harminc százalékot a női vezetők aránya az államigazgatásban, annak ellenére, hogy a szektor munkavállalói között általában magas arányban vannak jelen a nők. Még a listán első helyet szerzett Kanadában is csupán 45 százalék a női döntéshozók aránya, míg a szektorban összességében 62 százalékos a reprezentációjuk. A vezetői lista második helyén Ausztrália, a harmadikon az Egyesült Királyság végzett. A legrosszabbul India, Japán és Szaúd-Arábia teljesített – derül ki az Ernst & Young felméréséből.
Az államigazgatásban arányaiban Oroszországban dolgozik a legtöbb nő, a második helyen az Egyesült Királyság, harmadikon a Dél-Afrikai Köztársaság szerepel – mutat rá a tanulmány. A politikai életet tekintve a Dél-Afrikai Köztársaságban a legnagyobb a nők reprezentációja, a parlamenti képviselők 42 százalékát, a miniszterek 40 százalékát nők adják. A lista második helyén Németország, a harmadikon Kanada áll.
A jogszabályok mellett kulturális fejlődésre is szükség van
Az Ernst & Young tanulmánya szerint négy fontos lépésnek kell teljesülnie ahhoz, hogy növekedhessen a nők aránya az államigazgatásban. Egyrészt jogszabályi változtatásokkal kell segíteni a láthatatlan akadályok leépítését, másrészt kulturális fejlődésre van szükség. A lista harmadik helyén a példaképek bemutatása, a negyediken a következő generációknak szóló akcióterv szerepel.
A Privátbankár korábban is foglalkozott az üvegplafonnal és annak kulturális, társadalmi hátterével. A munkaerő-piaci szegregáció a merev nemi szerepek beidegződésén alapul. Azok a sztereotípiák, hogy a férfi tartja el a családot, táplálják és termelik újra a bérkülönbségeket és az üvegplafon jelenségét. Részetek >>>
Meglehetősen óvatosan vágta a Mol az üzemanyagok árát. 
