A bizonytalan helyzeten nem segít az sem, hogy míg az idén elsőéves hallgatók már aláírták a hallgatói szerződést, elképzelhető, hogy azt uniós jogszabályok miatt visszavonják. Erről Andor László beszélt az Indexnek, aki az Európai Bizottság eljárását felügyeli a röghöz kötéssel kapcsolatban.
Még nem biztos, hogy összeegyeztethető az uniós joggal, de már ma mehet az Alaptörvénybe
Andor László elmondta, hogy egy pilot eljárásnak nevezett folyamatot indítottak el. "Ilyet azért alkalmazunk, hogy egyeztethessünk egy potenciálisan az uniós jogba ütköző szabályozásról, anélkül, hogy tényleges kötelezettségszegési eljárást indítanánk. A bizottság ilyenkor egy részletes véleményt ír arról, hogy szerinte a vizsgált szabályozás nagy valószínűséggel hol ütközik az uniós jogba, és a tagállami válasz is elég részletes." - mondta Andor László.
Mindeközben a Parlament ma szavaz a röghöz kötés Alaptörvénybe való beemeléséről. Az Alaptörvény negyedik módosítása többek között azzal egészítené ki a törvényt, hogy "a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott időtartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz".
Mit tehetnek a diákok ebben a helyzetben?
A bizonytalanság ellenére is sok minden tehetnek azonban azok a diákok, akiknek a héten el kell dönteniük, hogy hova jelentkeznek. Érdemes részletesen informálódni az egyes szakokról és intézményekről.
Számos fontos szempontot érdemes megvizsgálni a jelentkezési lap kitöltése előtt: ilyen például a nyelvtanulás lehetősége, az ösztöndíjrendszer, a végzettek elhelyezkedési aránya, illetve mennyire gyakorlatorientált az oktatás, mennyire áll összhangban a képzés struktúrája a munkaerőpiaci elvárásokkal – javasolja Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnökségi tagja.
Az ösztöndíjak fontos szerepet kapnak
Minden szakon indulnak államilag támogatott képzések, így lehetőség van a legnépszerűbb területeken is ingyenes oktatásban részt venni. Várható azonban, hogy ezeken a szakokon rendkívül magas ponthatárokat állapítanak majd meg, így sokan nem kerülnek be az általuk választott képzésre.
A jelenlegi helyzetben az ösztöndíjak szerepe kiemelten fontossá válik, különösen a legkedveltebb üzleti, turizmus és kommunikációs szakokon, melyekre várhatóan kevés hallgató kerül majd be államilag támogatott formában. Az intézményi juttatások segítségével azok a diákok is továbbtanulhatnak a népszerű szakokon, akik egyébként nem, vagy csak nagyon nehezen tudnák finanszírozni a képzést - mondta Vass László. Különösen fontos a jelenlegi helyzetben a bekerülő hallgatók támogatása. Az ösztöndíjak segítségével akár a teljes képzés ingyenesen elvégezhető.
Tovább tanulni mindenképpen érdemes, mert a felsőfokú végzettséggel rendelkezők még mindig nagyobb arányban helyezkednek el, mint a középfokú oklevéllel rendelkezők - tette hozzá a rektor.
Fontos, hogy mit tartalmaz a tandíj
Vass László korábban lapunknak adott interjúja itt olvasható. |
Az állami és magánintézmények között jelentős különbségek lehetnek, így nem csak azt érdemes megnézni, mennyibe kerül az oktatás finanszírozása. A BKF rektora úgy véli, a tandíj szó hallatán sokan megborzonganak, pedig érdemes utánajárni, hogy mit tartalmaz a költségtérítés összege.
Elképzelhető, hogy egy államis hallgató annyit költ például nyelvtanárra, mint amennyibe egyes intézményekben a költségtérítés kerül, amiben pedig már benne lehet a nyelvoktatás is. Az angol nyelv használata szinte minden pozícióban elvárás ma már a munkaerőpiacon, de azokon a területeken, melyekre évről-évre többszörös a túljelentkezés – gazdasági és kommunikációs – alapkövetelmény a tárgyalási szintű nyelvtudás. A nyelvi képzés mellett például a magánintézmények számos egyéb lehetőséget beépítenek a költségtérítésbe, ilyenek például a készség- és kompetenciafejlesztő tréningek.
Megfelelő alapok a sikeres elhelyezkedéshez
Szintén kiemelten fontos utánajárni, hogy milyen az adott intézményben végzettek elhelyezkedési aránya. Ez a szám már megfelelő kiindulási alap lehet az intézményben zajló képzés minőségére vonatkozóan, ezért nem kell elrettenni a népszerű szakoktól sem. A turizmus és vendéglátás szektor például közel négyszázezer embernek ad munkát ma Magyarországon, ez a szám jól mutatja, hogy a jövőben is szükség lesz jól képzett szakemberekre ezen a területen – mondta Vass László.
A munkaerőpaci visszajelzések azt mutatják, a gyakorlatorientált, kompetenciafejlesztő oktatásé a jövő Magyarországon is. A tárgyi tudás mellett szükség van olyan készségek meglétére, amelyek fejlesztésére a felsőoktatási intézményeknek kiemelt hangsúlyt kell fektetniük. A képzés jellege mellett pedig érdemes megnézi azt is, hogy a vállalati kapcsolatokra mekkora figyelmet fordít az egyetem, főiskola. Ahol ezeket a lehetőségeket is kiemelten kezelik, ott a hallgatóknak intézményi támogatással már a képzés ideje alatt lehetőségük lesz gyakorlatot, sőt akár állást is szerezni.