Matek, magyar, biosz: mindenből rontottak a magyar diákok

A 15 éves diákok matematikai, természettudományos és szövegértési kompetenciáit vizsgáló legújabb OECD-felmérés az uniós tagállamok teljesítménye tekintetében vegyes képet mutat. EU-szerte jelentős a lemaradás matematikából, biztatóbb viszont a helyzet a természettudományok és a szövegértés területén: úgy tűnik, Európa jó úton halad azon célkitűzése felé, hogy 2020-ra 15% alá szorítsa a gyengén teljesítők arányát1. A felmérés eredményeit Yves Leterme, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkárhelyettese és Jan Truszczynski, az Európai Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóságának főigazgatója mutatta be Brüsszelben.

Magyar eredmények tárgyanként

Magyar diákok átlageredményei szövegértésből 2006-ban még 482 pont volt, 2009-ben a pontszám 494-ra emelkedett, tavaly azonban visszaesett 488 pontra. A magyar diákok átlageredménye matematikában hét éve még 491 pont volt, négy éve 490 pont, most csak 477 pont. Természettudományokból a magyar diákok 494-es átlagot hoztak legutóbb, míg három éve 503 volt.

A felmérés eredményei alapján 2009 óta tíz tagállam jelentős mértékben csökkenteni tudta a három alapkészség terén gyengén teljesítők arányát. Öt uniós országban azonban emelkedett a gyenge teljesítményű diákok száma, más országok pedig vegyes eredménnyel szerepeltek. 

Tanulság a döntéshozóknak

A 2000-ben bevezetett PISA-felmérést háromévente rendezik meg. A 2012. évi megmérettetésen mind a 34 OECD-tagállam és 31 partnerország is részt vett, ezek az országok a világgazdaság több mint 80%-át képviselik. A teszteken mintegy 510 000 diák képességeit vizsgálták, akiknek életkora 15 év és 3 hónap, illetve 16 év és 2 hónap közé esett. A matematika, az olvasás és a természettudományok terén végzett felmérés fő hangsúlya a matematikán volt.

A PISA-felmérés eredményei alapján a politikai döntéshozók és az oktatási szakemberek megismerkedhetnek a kiválóan működő oktatási rendszerek ismérveivel, és szakpolitikáikat megfelelően módosíthatják.

Az Európai Bizottság és az OECD nemrég együttműködési megállapodást írt alá azzal a céllal, hogy három területen – a készségfejlesztési stratégiákkal, az országelemzésekkel és a nemzetközi felmérésekkel kapcsolatban – szorosabb együttműködést folytasson a jövőben.