Dolgoznak, szülnek és jól élnek, hogy csinálják?

Magyarországon a legnagyobb cégek vezető testületeiben öt százalékos a nők aránya, míg Norvégiában ez az arány csaknem ötven százalék. A magyar parlamentben kilenc százaléknyi női képviselő van, a norvég parlamentben negyven százalék. A norvég arány az európai átlag felett van, ezért is van nagy szüksége Európának a Viviane Reding-féle kvótára.

Viviane Reding, uniós biztos

A Viviane Reding uniós biztos nevéhez fűződik, hogy az Európai Bizottság jogszabályjavaslatot terjesztett elő, azzal a céllal, hogy elérjék a nők 40 százalékos arányát a tőzsdén jegyzett vállalatok vezetőtestületeinek ügyvezető feladatot ellátó tagjai között. Európában a vállalatok vezetőtestületeiben jelenleg a férfiak vannak túlnyomó többségben: az igazgatótanácsok nem ügyvezető tagjainak 85 százaléka és az ügyvezető tagok 91,1 százaléka férfi.

Nincs elég képzett nő?

A javaslat nagy ellenállást váltott ki, az egyik sokat hangoztatott ellenérv az volt, hogy nincs elég nő, akik betölthetnék ezeket az állásokat. A norvég nagykövet ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Norvégiában azok a cégek, amelyek nem teljesítették a kvótát, idővel tönkrementek. A vállalatok vezetősége kezdetben attól tartottak, hogy nem találnak majd elég nőt megfelelő képesítéssel, de hamar rá kellett jönniük, hogy ez nem igaz. Korábban egyébként Viviane Reding frappáns választ adott a "nincs elég képzett nő" ellenérvre.

Tove Skarstein, norvég nagykövet (Fotó: norvegia.hu)

Tove Skarstein elmondta, hogy Norvégiában az volt a tapasztalat, hogy amikor nők kerültek a vezetőségbe, helyzetüknél fogva jobban megbecsülték a munkájukat, a pozíciójukat, jobban megdolgoztak érte, ők például tényleg elolvasták az ülésekre, azt amit el kellett. Ez tehát nem csupán az egyenlőségről szól, hanem a gendergazdaságról: azok a vállalatok sikeresebbek, amelyek a női kvótát bevezették, és ez tény – mondta a nagykövet. Ezért szorgalmazza ezt Reding a többi tagállamban is.

Dolgoznak a nők és mégis születnek gyerekek

Norvégia jól működő gazdaságához, az elért eredményekhez a nők munkaerő-piaci részvétele nagy mértékben hozzájárult. A gazdaság szempontjából rendkívül fontos a demográfia, és Norvégia születési rátája is nagyon jó, ez sem véletlen! Norvégiában a nőknek nem kell választaniuk a munka és a gyerekvállalás között. A skandináv nők azért teljesíthetnek jól munkahelyükön és közben vállalhatnak több gyermeket, mert lehetőségük van rugalmas beosztásra, és mert jól működnek a nevelési intézmények, bölcsődék, óvodák, és nagyon fontos vívmánya a norvég modellnek a férfi gyes is - tette hozzá.

A történelmi, gazdasági és egyéb adottságok miatt a norvég modellt természetesen nem lehet egy az egyben átültetni Magyarországra, de sok példát, mintát át lehetne venni. A nagykövet szerint azonban először jogszabályok kellenek, aztán majd jön a társadalmi elfogadás. Amíg például a férfi gyesről nincs törvény, nincsenek jó példák, és senki nem próbálja ki, addig nem fogják akarni a férfiak, pedig ez a modell egyaránt jó a családoknak, az anyáknak, az apáknak, a gyermekeknek, és ahogy  kiderült jó a gazdaságnak, a munkaerő-piaci viszonyok és a demográfiai mutatók szempontjából is.