A Bizottság jogszabályjavaslatot terjesztett elő, azzal a céllal, hogy elérjék az alulreprezentált nem 40%-os arányát a tőzsdén jegyzett vállalatok vezetőtestületeinek ügyvezető feladatot ellátó tagjai között, a kis- és középvállalkozásokat kivéve. A vállalatok vezetőtestületeiben jelenleg a férfiak vannak túlnyomó többségben: az igazgatótanácsok nem ügyvezető tagjainak 85%-a és az ügyvezető tagok 91,1%-a férfi, míg a nők ezekben csupán 15%-ban, illetve 8,9%-ban képviseltetik magukat.
|
Az üvegplafonról, vagyis a vertikális munkaerő-piaci szegregációról, annak társadalmi hátteréről és okairól korábban egy konferencia beszámolóban írtunk. |
Az irányelv azt a minimális célt tűzi ki, hogy 2020-ig a tőzsdén jegyzett vállalatok vezetőtestületeiben, 2018-ig pedig a tőzsdén jegyzett állami vállalatok vezetőtestületeiben a nem ügyvezető tagok között az alulreprezentált nem aránya elérje a 40%-ot.
A javaslat kiegészítő intézkedéseként magában foglal egy „flexi-kvótát”. A tőzsdén jegyzett vállalatokra vonatkozó azon kötelezettséget, hogy saját, egyedi, önszabályozási célokat tűzzenek ki mindkét nem képviseletére vonatkozóan az ügyvezető igazgatók körében, amelynek 2020-ig meg kell felelniük (vagy 2018-ig az állami vállalatok esetében). A vállalatoknak minden évben jelentést kell tenniük az elért haladásról.
Ha a férfi a képzettebb, ő kapja az állást
A képzettség és az érdemek továbbra is kulcsfontosságú kritériumok a vezetőtestületi állások betöltésénél. Az irányelv megteremti a vállalatirányítási követelmények minimális harmonizációját, így a kinevezési döntéseknek az objektív képzettségi kritériumokon kell alapulniuk. Beépített biztosítékok garantálják, hogy az alulreprezentált nem előléptetése nem lesz feltétel nélküli és automatikus.
Az Európai Bíróság pozitív intézkedésekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban, előnyben kell részesíteni az azonos képzettséggel rendelkező, és az alulreprezentált nemhez tartozó személyeket, kivéve, ha az egyes jelöltekre vonatkozó valamennyi konkrét kritérium objektív mérlegelése a másik nemhez tartozó pályázó felé billenti a mérleget.
Intézkedés nélkül alig javult a helyzet, ennek lehet hatása, és a jó az üzenete
A heves nyilvános vita és néhány nemzeti és európai szintű önkéntes kezdeményezés ellenére az elmúlt években a helyzet nem változott jelentős mértékben: 2003 óta a vezetőtestületekben a nők aránya átlagosan csak évi 0,6 százalékponttal nőtt. Emiatt a Bizottság a mai napon uniós jogszabályra tesz javaslatot, amelynek az a célja, hogy meggyorsítsa az előrelépést a nemek megfelelőbb egyensúlyának elérésére az európai vállalatok vezetőtestületeiben.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az mondta a mai napon felkérjük a tőzsdén jegyzett nagyobb vállalatokat Európa-szerte, annak bizonyítására, hogy komolyan gondolják a nemek közötti egyenlőséget gazdasági döntéshozatal terén. Kezdeményezésemre, a Bizottság jelentősen megerősítette a nők jelenlétét a biztosok között, ahol jelenleg a biztosok egyharmada nő - mondta az elnök.
A jogszabályra Viviane Reding alelnök (a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos), Antonio Tajani alelnök (ipar - és vállalkozáspolitikai biztos), Joaquín Almunia alelnök (versenypolitikáért felelős biztos), Olli Rehn alelnök (a gazdasági ügyekért és a monetáris politikáért felelős biztos), Michel Barnier (a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos), valamint Andor László (a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős biztos) tettek együttesen javaslatot.
A nyugatot eszkalációval fenyegette, ha szerinte nem értik meg a helyzetet. 
