Az USA 104 érmet szerzett most Londonban és ebből 46 aranyat. A világ GDP listáján is az első, 15 094 025 millió dolláros bruttó hazai termékével. Az, hogy minél magasabb a GDP, annál több pénzt fektet az állam a sportba, nem feltétlenül igaz és ezt az Egyesült Államok példája is jól mutatja. Az ország Olimpiai Bizottságának támogatása a sportszövetségek költségvetésének mindössze 30-35 százalékát teszi ki, így az olimpiai csapat más finanszírozási formákból szerez pénzt. Az adományok, a vállalati szponzorációk, a média és televízió közvetítési jogok azok, amelyek jelentősen megnövelik a sportági szövetségek büdzséjét – írja elemzésében Mészáros Tibor, a K&H Bank betéti és befektetési marketing főosztály igazgatója.
De hogyan csinálják ezt Kínában?
Kína, 88 érméből 38 arannyal, a második helyen áll az összesített éremtáblán. A világ egyik leggyorsabban fejlődő országa 7 298 147 millió dolláros éves GDP-vel az országok bruttó nemzeti jövedelem listáján is a második helyen áll, szintén az USA után. Az ázsiai országban teljesen más a sport finanszírozásának a rendszere, mint Amerikában, itt ugyanis már kiskorukban kiválogatják azokat, akikben látnak lehetőséget és családjuktól elkülönítve, napi 16 órás edzésekkel, külön erre specializált iskolákban fejlesztik a sportolókat, hogy egyszer a világ legjobbjává válhassanak. A sport működtetését állami források biztosítják.
|
| Fotó: London2012.com |
Kínában 2001-ben útjára indították a 119-es projektet, amelynek célja, hogy magas szinten képezzenek olyan sportolóikat, akik a nyugati államok uralta sportokban versenyeznek, mint az atlétika vagy vízi sportok. Ez már Pekingben is számos kiemelkedő eredményt jelentett, és a kínai versenyzők Londonban is 20 különböző sportágban jeleskedtek. Míg 1992-ben mindössze 1 milliárd dollárt fektettek a sportba, 2008-ban már 15 milliárdot invesztáltak a sportolók felkészítésébe. Így Kína az 1994-es negyedik helyről 2008-ban az első helyre ugrott az aranyérmek tekintetében, és második helyet szerezte az összérmek listáján, idén pedig szintén a második helyen végzett.
Mit tudnak a britek?
Nagy-Britannia, ugyan csak 7. a világ GDP listáján, az összesített éremtáblán harmadik helyet szerzett, kiemelkedő teljesítményt nyújtva Londonban. A britek egyértelműen John Major egykori miniszterelnöknek tulajdonítják a sikert, aki 1994-ben bevezette, hogy a lottóbevételek 28 százaléka egy speciális finanszírozású alapba, az ún. Nemzeti Lottó Alapba kerüljön, amelyből kulturális, nemzeti örökségi és sportcélokat támogatnak. Az Alap 16,6 százalékát kell sportra fordítani, amely körülbelül 100 millió fontot jelent évente. Ennek 23 százalékát elit sportok fejlesztésére fordítják, a maradék pedig a kormány sportcéljainak megvalósítását segít.
Az 1996-os olimpián még nem látszott a hatás, mert 15 érmével és egyetlen aranyával Nagy-Britannia csak a listák végén kullogott, 4 évvel később azonban már 10. volt az összesített éremtáblán, 2004-ben a 11. helyen zárt, Pekingben viszont már a negyedik volt. Az idei 3. helyezés pedig már egyértelműen a tudatos sporttámogatás eredménye.
A magyar meglepetés
Magyarország 140.303 millió dollár bruttó nemzeti jövedelemmel 56. az országok GDP listáján, a londoni összesített éremtáblán azonban az előkelő 9. helyet érte el, a népességarányos táblázaton pedig a 8. helyen végzett.
A 2012 januárban hatályba lépett sporttörvény módosítása a Magyar Olimpiai Bizottság kezébe helyezte a magyar sportélet irányítását, kiszélesítve jogkörét és megnövelve anyagi forrásait. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 5 köztestület helyett, most egyedül a MOB dönti el, hova kerül az államtól a sportra szánt pénz. A sportági szakszövetségeknek pedig minden év június 15-ig sportszakmai és pénzügyi tervet kell készíteniük a MOB részére az állami támogatás fejében.
|
35 millió egy aranyért A szerdán elfogadott javaslat értelmében a magyar (egyéni) aranyérmesek 35 millió forintot, a második helyezettek 25, a bronzérmesek pedig 20 millió forintot kapnak az államtól teljesítményük elismeréseként. Részletek >> |
Az elmúlt évtizedben 11 egyéni (atlétika, birkózás, judo, kajak-kenu, ökölvívás, öttusa, sportlövészet, torna, úszás, vívás, rövidpályás gyorskorcsolya) és két csapatsportág (vízilabda, kézilabda) határozta meg a magyar olimpiai sport eredményességét. A MOB célja, hogy ennek a 11 sportágnak az olimpiai felkészülését kiemelt támogatásban részesítse, valamint a látványsportok közé sorolt öt sportág (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) számára is kedvező finanszírozást biztosítson. A látványsportok bevételeit célzott növelni a tavaly hatályba lépett társaságiadó-törvény, amely lehetővé teszi, hogy a vállalatok társasági adójukból maximum 70 százalékkal közvetlenül a látványsportokat támogassák.
A kormánynak egyébként az a célja, hogy pár év alatt az európai szintre, azaz egy százalékra növelje a sport részesedését a teljes költségvetésből. A hazai ösztönzőrendszer anyagi háttere is biztosított, hiszen az olimpián elért első 8 helyezésért egyszeri pénzbeli jutalmat kapnak az olimpikonok, valamint az érmes helyezettek 35 éves koruk felett életük végéig olimpiai járadékra is jogosultak. A sport tehát komoly karrierlehetőséget jelent napjaink nehéz társadalmi és gazdasági helyzetében.
A munkanélküli ukrajnai menekülteket munkavállalásra, máskülönben a hazájukba való visszatérésre kell bátorítani – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben. 
