Az év végéhez közeledve tehát minden cégnek időszerű átvilágítania, melyik munkavállalója hol tart az idei szabadságának felhasználásában, kivételében. Egyes cégeknél az év végi leállások, másoknál éppen a karácsonyi csúcsidőszak miatt érdemes előre gondolkodni arról, hogy a munkáltató a még „bennragadt” szabadságok kiadását mely időszakra időzíti. Különösen annak fényében, hogy azt a rendelkezést is be kell tartani, hogy a munkáltató 15 nappal előre köteles közölni a munkavállalóval azt, hogy szabadságra küldi.
„Immár harmadik éve csupán az életkor szerint járó pótszabadság vihető át a következő évre, ami kortól függően 1-10 nap lehet, egy fiatal munkavállaló esetén tehát nem több, mint néhány nap. Ez az átviteli lehetőség sem automatikus azonban, mivel a feleknek naptári évenként külön meg kell állapodniuk róla. Különösen a kisebb cégek esetében tapasztaljuk az elmaradást a szabadságok időarányos kiadásában, és éppen ez az a vállalati kör, amelyben a munkavállalók kisebb létszáma miatt nehezebb is megoldani a szabadságolások miatt szükségessé váló helyettesítéseket" – hívja fel a figyelmet dr. Selmeczi Réka, a Trenkwalder jogi és munkaügyi szolgáltatások üzletágának vezetője.
Kiadják vagy kiveszik a szabadságot?
Kevés munkavállaló tudja, hogy a szabadságkeretéből mindössze 7 munkanappal rendelkezhet szabadon – a többi esetében a munkáltató döntheti el, mikor küldi szabadságra dolgozóját. Ennek értelmében tehát a munkáltató évente 7 munkanap szabadságot - a munkaviszony első 3 hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.
A közelmúltban a sajtóban is foglalkoztak azzal a problémával, hogy számos kereskedelmi cég a fenti hét nap feletti rendelkezés jogát is el kívánja vonni a dolgozóitól. Elkerülve az említett esetekkel kapcsolatos konkrét állásfoglalást, a munkavállalóknak a saját érdekükben célszerű az alábbiakra figyelniük:
- A munkavállalóknak is érdekük folyamatosan nyomon követni azt, hogy mennyi kiveendő szabadságuk maradt az adott évben. Míg év közben a munkáltató rugalmasabban tud alkalmazkodni az egyéni igényekhez, az év vége felé sokkal kevésbé tudnak rugalmasan alkalmazkodni azokhoz.
- A munkavállaló által kijelölhető hét munkanapnyi szabadságkeret kivétele során a munkavállaló is köteles az igényét legalább 15 nappal korábban jelezni. Ellenkező esetben a munkáltató ennek a keretnek a kiadását is megtagadhatja.
Bár a munkahelyek többségében a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel jelöli ki a szabadságolás időpontját, és ilyenkor a gyakorlatban nem veszik olyan szigorúan a „15 napos szabályt” sem, sok kellemetlenséget kerülhet el az a dolgozó, aki a fenti szabályokkal pontosan tisztában van.
Mikor csúszhat át mégis a szabadság kiadása a következő évre?
A tárgyévi szabadságok kiadásának szigorú előírása alól is létezik néhány kivétel:
- A már említett életkor után járó pótszabadságok, amennyiben arról az adott naptári évben a felek írásban megállapodnak, átvihetők a következő évre
- Ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődik, az adott időszakra járó tárgyévi szabadság a következő év március 31-éig adható ki.
- Ha a munkavállaló oldalán merül fel olyan ok, ami lehetetlenné teszi a szabadságot az ok megszűnését követő 60 napig kell kiadni. Ilyen ok leggyakrabban a keresőképtelenséget jelentő betegség vagy gyesről való visszatérés szokott lenni.
Elromlott a hangulat a piacokon. 
