A ház körül a legtöbb feketemunka
Az európaiak évente átlagosan 200 eurót költenek be nem jelentett áruk vagy szolgáltatásokra, míg a be nem jelentett munkát végzők évente átlagosan 300 eurót keresnek így. A ház körüli javítások és felújítások (29%), az autószerelés (22%), a takarítás (15%) és az élelmezés (12%) tartoznak a leggyakrabban előforduló, be nem jelentett áruk és szolgáltatások közé.
A válaszadók 60 százaléka a be nem jelentett áruk vagy szolgáltatások vásárlásának fő indokaként az alacsonyabb árakat jelölte meg, míg 22 százalékuk említette, hogy ezt baráti segítségből tette.A be nem jelentett munkavégzés fő indokaként 50 százalékban azt jelölték meg, hogy az mindkét fél számára előnnyel jár, 21 százalékban említették, hogy nehéz bejelentett munkát találni, 16 százalékban a magas adókat, 15 százalékban pedig az egyéb jövedelmek hiányát adták meg indokként. A dél-európaiak különösen nagy arányban említették, hogy nehéz bejelentett munkát találni (41%), vagy hogy nincs egyéb jövedelmük (26%).
A válaszadók között Lettország, Hollandia és Észtország esetében volt legmagasabb a be nem jelentett munkavégzés aránya (11%). Jelentős tagállami eltérések vannak azonban annak megítélésében és értelmezésében, hogy mi minősül be nem jelentett munkavégzésnek, valamint hogy milyen jellegű és volumenű szolgáltatások sorolhatók ide.
Mi a baj a feketemunkával?
A be nem jelentett munkavégzés a munkavállalók számára veszélyes munkakörülményeket teremt és alacsonyabb jövedelmet biztosít, ezenfelül pedig a megfosztja a kormányokat a bevételektől, és aláássa szociális védelmi rendszereket.
A tagállamok feladata, hogy visszaszorítsák a be nem jelentett munkavégzést, vagy ösztönözzék annak szabályos munkavégzéssé történő átalakítását, a tagállamoknak továbbá szorosabban együtt kell működniük az ilyen visszaélések megszüntetése érdekében. Az Európai Bizottság ennek érdekében javasolja egy, a be nem jelentett munkavégzés megelőzésével és visszaszorításával foglalkozó európai platform létrehozását, amely Európa-szerte javítaná a munkaügyi felügyelő hatóságok és a végrehajtó testületek közötti együttműködést – nyilatkozta Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős európai biztos.
A Bizottság terve
A felmérés során feltárt problémákra az Európai Bizottság áprilisi javaslata kínál megoldást, amely olyan európai platform létrehozását indítványozza, amely a be nem jelentett munkavégzés megelőzésével és visszaszorításával foglalkozik, valamint a tagállamok közötti, az ügy hatékonyabb kezelésére irányuló együttműködés megerősítését célozza.
A tervek szerint a platform összefogná a tagállamok különböző végrehajtó testületeit, mint például a munkaügyi felügyelő hatóságokat, a szociális biztonsággal foglalkozó hatóságokat, az adó- és bevándorlási hatóságokat, valamint a többi érintettet. A platform elősegítené a be nem jelentett munkavégzés hatékonyabb és eredményesebb megelőzését és megakadályozását célzó uniós szintű együttműködést.