A SZEFO Zrt. szegedi varrodája főleg megváltozott munkaképességű alkalmazottakat foglalkoztat. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely |
Nő az érdeklődés az MMK-sok foglalkoztatása iránt (megváltozott munkaképességűek, azaz olyan személyek, akik testi vagy szellemi fogyatékosak, vagy akiknek az orvosi rehabilitáció után munkavállalási és munkahelymegtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek), de még mindig számos akadály és sztereotípia gátolja a munkaerőhiány csökkentésével is kecsegtető lehetőséget.
Az utóbbi évek javulásának oka részben a 2011. évi CXCI. törvénynek köszönhető, mely megszűntette a korábbi rokkantsági rendszert és új komplex rehabilitációs modellt épített ki. Az új rendszer hatására az elmúlt években csaknem kétszeresére, 80 ezerre növekedett a valamilyen foglalkoztatási formában részt vevő megváltozott munkaképességű emberek száma. A finanszírozási és jogi szabályozás rendszerének finomításaként a kormány tavaly 34,3 milliárd forintot különített el erre a célra.
Vannak még problémák
Noha számos kutatás szerint nem állja meg a helyét, a munkaadók nagy része úgy véli, az MMK dolgozók hatékonysága, termelékenysége kérdéseket vet fel, és ez nehezíti az alkalmazásukat. A bérszabályozás szintén korlátokat jelent. A már említett 2011-es törvénymódosítás keretében az egészségi állapot százalékos meghatározása alapján három új kategóriát állapítottak meg, amelyeknek megfelelően az érintettek kétféle ellátásban részesülhetnek, rehabilitációs ellátást, vagy rokkantsági ellátást kaphatnak. Az ellátás melletti keresőtevékenységnél azonban jövedelemkorlát érvényesül, azaz az ellátást akkor kell megszüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a mindenkori minimálbér 150 százalékát.
A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő munkája utáni járulékfizetés pedig attól függ, milyen jogviszonyban dolgozik az alkalmazott. Nem véletlen, hogy az Európai Uniós tagállamokhoz viszonyítva, az MMK-sok foglalkoztatottsági arányát tekintve van még mit javítanunk, a 47,3 százalékos EU-átlaghoz képest a magyarországi MMK-foglalkoztatottság 20,8 százalékos szinten állt 2015-ben.
Mi a megoldás?
Egyre többen ismerik fel az MMK-sok alkalmazásának előnyeit. Munkáltatói vélemények szerint gyakran előnyösebb is a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása, ugyanis sok esetben figyelmesebben és pontosabban végzik el a rájuk bízott feladatokat, és a monotonitást is jobban viselik. Továbbá a bizonyítási vágy miatt sokkal nagyobb motivációval rendelkezhetnek, mint ép társaik.
„A megváltozott munkaképességűek alkalmazása mellett szóló érvek között a leggyakoribb, hogy a rehabilitációs foglalkoztatáshoz szükséges beruházás és akkreditáció egyszeri költsége, valamint a megváltozott munkaképességűek után igénybe vehető adókedvezmény összességében kedvezőbb lehet a vállalkozások számára, mint az évente fizetendő rehabilitációs hozzájárulás" - magyarázza Csákvári Róbert, a Work Force Kft. ügyvezető-tulajdonosa a megváltozott munkaképességű foglalkoztatásáról.
A munkaerőhiány csökkentésének a szabályozói környezet további kedvező változása – Kósa Lajos, országgyűlési képviselő a napokban nyújtott be törvénymódosító javaslatot, amely a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozására teremtene lehetőséget – és a vállalkozások nyitottsága, bátorsága egyaránt előfeltétele. A tervezett új szövetkezetek a munkaerőpiacon még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerő piaci reaktiválást biztosítanak, járulékos kedvezményekkel. Ezzel egyre több lehet az idősebb MMK-s munkavállaló is.
Az elmúlt években Európai Uniós támogatás is jelentősen hozzájárult a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedésének elősegítéséhez. A TÁMOP 1.1.1 projekt eredményeként országosan kb. 12 ezer fő után vettek igénybe valamilyen típusú munkáltatói támogatást. Bár a program 2013-ban lezárult, még a befejezést követő 180. nap után is munkaviszonyban állt közel 3 200 fő.