Svájc félig bevágta a magyar bevándorlók előtt az ajtót

A visegrádi országok - Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia - mély sajnálatukat fejezik ki a svájci kormány döntésével kapcsolatban, "amely aláássa Svájc hagyományosan nyitott és barátságos ország képét" - olvasható a Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, Kaleta Gábor közleményében. A svájci szövetségi tanács (kormány) szerdán döntött úgy, hogy május 1-jétől kontingenseket határoz meg a kelet- és közép-európai országokból érkezett bevándorlókkal szemben.

Évente csak 2000 engedélyt adnak ki nyolc országnak

Eszerint évente összesen 2000 letelepedési engedélyt adnak ki az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Litvánia és Észtország polgárainak. Az unióba ugyancsak 2004-ben belépő Máltára és Ciprusra az intézkedés nem vonatkozik. Amit a svájci statisztikai hivatal adataiból kiderül, 2010-ben csak Magyarországról 842 bevándorló érkezett az alpesi országba, ez a szám 2000-ben még csak 114 volt.

Tavalyelőtt 5932 magyar állampolgár élt Svájcban, több, mint amennyi román (5535). A 2000-es évben még csak 3090 honfitársunkról tudott a statisztika. (Az adatokból nyilván kikerülnek azok, akik időközben állampolgárságot kapnak, vagy elhagyják az országot.) Lengyelországból 1363 ember érkezett 2010-ben, és 10 649-en tartózkodtak ott az év végén. (A magyar statisztikák következetesen hallgatnak a kivándorlóinkról, de nemzetközi adatok szerint ez eléggé jelentős.)

Csak az EU bevándorlóinak tíz százalékát tettük ki

A külügyi közleményre visszatérve abban azt írják, hogy sajnálatos ez az intézkedés egyrészt azért, mert a svájci hatóságok bizonyos országok kiválasztásával megkülönböztetést tesznek az Európai Unió tagállamai között, noha az érintett országok közül néhány nem használta ki a bevándorló munkavállalókra vonatkozó kvótát. Sajnálatos azért is, mert "tisztán politikai döntésként értékeljük országainkkal szemben, hiszen az országainkból Svájcba bevándorló munkavállalók mindössze az összes uniós tagállamból Svájcba bevándorló munkavállalók tíz százalékát teszik ki". (Az említett svájci adatok szerint például majdnem 7700 portugál érkezett 2010-ben Svájcba. Az EU és az EFTA országaiból pedig összesen 44 117.)

Harmadrészt, a V4-ek meggyőződése, hogy válság idején erősíteni - és nem gyengíteni - kell az európai gazdasági szabadságot - írják, rámutatva, hogy sok svájci vállalat is élvezi a közös piac előnyeit, és folytat aktív tevékenységet a 65 milliós piacot jelentő V4-országokban. A visegrádi országok közös nyilatkozatukban felhívják a figyelmet Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének az ügyben kifejtett álláspontjára, amely szerint az intézkedés sérti a személyek szabad mozgásáról szóló, és a 2004-es protokollal módosított megállapodást.

Az EU védzáradékára hivatkoznak

"Bízunk abban, hogy mindezen érvek fényében a svájci kormány mielőbb felülvizsgálja döntését" – írja a tárca. Intézkedésének meghozatalakor a berni kormány az Európai Unióval kötött megállapodás védzáradékára hivatkozott, amelynek értelmében ha egy évben a bevándoroltak száma tíz százalékkal meghaladja az előző három esztendő átlagát, akkor korlátozásokat léptethetnek hatályba. Az EU szemszögéből azonban sérti a közösségi jogot, ha a korlátozás a tagországoknak csupán egy részét érinti.

Reagálásban Catherine Ashton közölte, a személyek szabad mozgásáról kötött megállapodás "nem enged meg semmifajta megkülönböztetést az EU polgárok között. Ezt az intézkedést gazdaságilag nem igazolja sem a munkapiaci helyzet, sem a Svájcban letelepedni akaró uniós állampolgárok száma". Christian Mühlethaler budapesti svájci nagykövet csütörtökön az MTI-nek nyilatkozva visszautasította a diszkrimináció vádját a bevándorlás korlátozásával kapcsolatban. Azt hangoztatta, hogy országa a korlátozással kapcsolatos, úgynevezett védzáradékot a 2004-ben történt bővítéskor született megállapodásnak megfelelően alkalmazza. Utalt arra, hogy a megállapodás a tíz, akkoriban csatlakozott ország közül nyolcra vonatkozott, Máltára és Ciprusra nem. A diplomata szerint a svájci kormány arra számít, hogy az intézkedéssel a bevándorlók száma évente mintegy 4000-rel csökken.

Belpolitikai megfontolásokból elkövetett

A svájci nagykövet hangsúlyozta, hogy nem hirtelen elhatározott döntésről volt szó. Az intézkedés - mint az MTI-nek elmondta - belpolitikai megfontolásból, hosszú viták után született. Utalt arra is, hogy a május 1-jével életbe lépő, szűkített kontingens is csak korlátozott időre szól, az időtartamra vonatkozóan azonban részletet nem közölt.