Novemberben az előző év hasonló időszakához képest 268 ezer fővel, 13 százalékkal nőtt a volt szocialista országok, a GIPS-országok (Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország) és más európai, EU-n kívüli országokból jött dolgozók száma Németországban. Az illetékes munkaügyi és bevándorlás-ügyi hivatal (Arbeitsagentur) legújabb jelentése szerint eközben a munkanélküliek száma körükben 84 ezerrel, 22 százalékkal emelkedett (januárig). Kiugróan, 40 százalékkal 346 ezerre nőtt a szociális juttatásokra jogosultak száma (októberig).
A számokat a menekültek torzítják, az ő körükben nagyon magas a segélyezettek és munkanélküliek száma. Az EU-hoz később csatlakozott országokból jövők körében például 15 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság, de csak öt százalékkal a munkanélküliség és kilenc százalékkal a szociális ellátásban részt vevők száma. A dél-európai krízisországokból jövőknél még kedvezőbb a kép.
Amint az adatokból kiderül, a magyar alkalmazottak száma lassan növekszik, ősszel átlépte a százezret és novemberben 100 836 főt tett ki. Ez 9400 fős növekedés az előző év novemberéhez képest, ami inkább lassuló kivándorlásról árulkodik. Voltak ugyanis korábban évek, amikor az előző év hasonló időszakához képest 16-17 ezer fővel is nőtt a magyarok száma. (Lásd a második ábrát.)
Ha megvizsgáljuk az utolsó három év adatait, azt látjuk, hogy vannak olyan országok, amelyekből erősebb volt a kivándorlás Németországba, mint tőlünk (Románia, Bulgária, Horvátország), a legtöbb országból azonban kevesebben jöttek. Három év alatt 59 százalékkal nőtt a magyarok, 47 százalékkal a lengyelek és 57 százalékkal a csehek száma, sok országnál csak csekély volt a bővülés. (Lásd az utolsó ábrát.)
A folyamat, a kivándorlás várhatóan folytatódik majd. Németországban ugyanis keddi lapjelentések szerint még sohasem volt olyan sok, 1,044 millió betöltetlen állás, mint tavaly az utolsó negyedévben. Az állások 81 százaléka azonnal betölthető. A Der Spiegel Online-nak nyilatkozó kutató robusztus munkaerő-piaci keresletről beszélt. Amit még pozitívnak tartanak, hogy a betöltetlen állások Kelet- és Nyugat-Németország között nagyjából egyenletesen, lakosságarányosan oszlanak meg.
Az állások mintegy kétharmadához szakmai képzettség szükséges, 16 százalékukhoz felsőfokú tanulmányok. Csak körülbelül minden ötödik üres állásról mondhatjuk azt, hogy képzettség nélkül betölthető. Vannak bőven állások az iparban, a kereskedelemben és a járműjavításban. Kiemelték, hogy 70 ezer mérnökre lenne szükség. Ebből 25 ezerre az építőiparban, amely tavaly nagy fellendülést élt át Németországban.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss közlése szerint a szeptemberi reálbérek 9,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. 
