A március 18-ai héten kezdődik a sztrájk a közoktatásban, jelentette be a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Mendrey László, a PDSZ elnöke elmondta, hogy úgynevezett gördülő sztrájkot kezdenek, ami azt jelenti, hogy országszerte különböző helyeken kezdik meg a munkabeszüntetést, amelyhez csatlakozhatnak újabb és újabb iskolák. Hozzátette, hogy más, nem pedagógusi szakszervezetek is jelezték csatlakozásukat, azt azonban nem árulta el, hogy kik, ahogyan azt sem, hogy melyik iskolában marad el a tanítás.
A pedagógusok egyrészt a kötelező óraszám miatt, másrészt azért tiltakoznak, mert nem látják biztosítottnak a pedagógus-életpályamodellben járó béremelést.
Időben szólnak
Medrey László kijelentette: ahol sztrájkolnak, ott három nappal a kezdés előtt értesítik a tankerületi igazgatókat, valamint a szülőket is. Mendrey László hangsúlyozta, hogy a gyerek nem maradnak ellátatlanul, ugyanakkor a tanárok jogszerűen nem kötelezhetők az elégséges szolgáltatások biztosítására.
A PDSZ elnöke szerint Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vállalta, hogy valamennyi tankerületben biztosítja a tanulók elhelyezését. Ennek érdekében abban állapodtak meg központtal, hogy a sztrájk megkezdése előtt tájékoztatják őket a helyszínekről.
Sokallják az óraszámot
|
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) viszont nem sztrájkol. Galló Istvánné a szakszervezet elnöke elmondta, hogy a kormánnyal kötött megállapodás részletesen foglalkozik a PDSZ követeléseivel. Hozzátette: a kormány és az öt szakszervezet közötti megállapodás foglalkozik a munkaterhekkel, és rögzíti, hogy a foglalkoztatással kapcsolatos kérdésekről kormányrendeletet kell alkotni. Ebben kell szerepeltetni a heti 22-26 óra közötti munkaidővel összefüggő feltételeket, azt is, hogy 22 óra feletti tanítás mely esetekben rendelhető el. A pedagógus-életpályamodellről azt mondta: a megállapodás szerint a kormány célja, hogy szeptember 1-jével bevezessék. Ha ez mégsem történne meg, akkor a régi elszámolás szerint minden plusz, tanórán felüli kötelező tevékenységért jár majd a túlóradíj. Ennek összege pedig nem lehet kevesebb, mint ahogy most számolják a túlórát. |
Mendrey László elmondta, ahhoz, hogy a tanárok munkaterhei ne növekedjenek, módosítani kell a köznevelési törvény munkaidőre vonatkozó passzusát, mert véleménye szerint a jelenlegi szabályozás maga után vonja a heti 51 munkaóra növekedését. Szerinte egy felmérés is igazolja, hogy ennyit dolgoznak a pedagógusok. Azt akarják, hogy a törvény áprilisra tervezett módosításakor a kormány úgy nyújtsa be javaslatát, hogy vegye ki a heti 32 óra, iskolában való kötelező tartózkodásról szóló részt, valamint rendelkezzenek arról, hogy a tanároknak ne kelljen heti 22 tanóránál többet tartani, mert ezzel több tízezer pedagógus állása válhatna biztossá.
Emellett garanciát kérnek a kormánytól, hogy az életpályamodellben ígért 73 milliárd forintot biztosítsa, szerintük ugyanis az még nincs benne a költségvetésben.
"A gyerekek tanulni akarnak"
Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára szerint sem a gyerekeknek, sem a pedagógusoknak, sem az országnak nem érdeke egy pedagógussztrájk. Kitért arra, hogy a törvény értelmében a sztrájk idejére nem jár bér az abban részt vevő pedagógusoknak, ezért ezt az iskolák vezetőinek és a tankerületi igazgatóknak nyilván kell tartaniuk. A PDSZ szerint nem lehet nyilvántartást vezetni a résztvevőkről.
Az államtitkár szerint az iskolák vezetőinek és a tankerületi igazgatóknak kötelességük gondoskodniuk arról, hogy azoknak a gyerekeknek a jogai se sérüljenek, akik tanulni akarnak, "márpedig a gyerekek tanulni akarnak" - tette hozzá. Közölte, iskolán belül kell gondoskodni arról, hogy megszervezzék az oktatást.
Bár Fudan Egyetem már nem lesz, helyette mégis jöhet a Diákváros. Azonban egyelőre ez nem elég indok, hogy megszüntessék a négy éve alapított egyetemi alapítványt. 
