Tavaly év végére 6,2 százalékra esett a munkanélküliségi ráta Magyarországon, így az év egészében átlagosan 6,8 százalék volt a mutató. A decemberi érték 0,9 százalékponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábban mértnél, illetve változatlan szinten maradt a novemberihez viszonyítva. A KSH legfrissebb adatait itt találja >>>>
Mit mondanak az elemzők?
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Este elemzői az adatokat kommentálva elmondták, 2015 egészében is folytatódott a munkaerőpiac feszesebbé válása, hiszen amellett, hogy csökkent a munkanélküliek száma a 15-74-es korosztályban, az aktív munkaerőként számon tartott emberek száma 4,5 millió fölé kapaszkodott, ami azt jelenti, hogy az aktivitási ráta soha nem látott szintre, 60 százalék fölé emelkedett 2015-ben.
Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a munkanélküliségi és foglalkoztatottsági számok javulásában nagy szerepet játszott a közmunka program, hiszen az év végére több mint 230 ezer főt foglalkoztattak a program keretein belül. Ez azt jelenti, hogy nagyjából minden huszadik foglalkoztatott a közmunkaprogramban helyezkedett el. A közmunkaprogram mellett az elsődleges munkaerőpiac is fokozatosan élénkült a tavalyi év során, azonban az üteme egyelőre nem nevezhető lendületesnek. Előretekintve, idén is folytatódhat a munkanélküliségi ráta csökkenése, 2016-ban átlagosan 6,5 százalék vagy akár enyhén az alá eshet a mutató – vélik az elemzők.
Nincs elég szakember
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az adatokra reagálva kommentárban kifejtette: a foglalkoztatottak számának növekedése a gazdaság munkahelyteremtő képességét is tükrözi: az elsődleges munkaerőpiacon 58 ezer új munkahely keletkezett egy év alatt, ami némi élénkülést jelent az előző háromhavi átlaghoz képest; részben pedig a közfoglalkoztatottak számának 54 ezer fős növekedésének köszönhető.
A külföldön dolgozók létszáma 6 ezer fővel bővült.
A tavalyi negyedik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 10 ezer fővel bővült a foglalkoztatás a mezőgazdaságban, 16 ezer fővel a feldolgozóiparban, 6 ezer fővel az építőiparban, 42 ezerrel a piaci szolgáltatások, valamint 38 ezerrel a közszolgáltatások területén.
Biztató, hogy a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések többnyire továbbra is a foglalkoztatási szándék növekedését jelzik. A foglalkoztatás ütemének növekedését ugyanakkor fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakemberhiány.
Szezonális hatások miatt ugyan az idei év elején a munkanélküliségi ráta átmenetileg újra meghaladhatja a 7 százalékot, azonban az év második felében már 6 százalék alá süllyedhet. Így idén 6,4 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,9 százalékról.
Vegyesen alakult csütörtökön az árfolyam. 
