MTI Fotó: Balázs Attila |
Az MNO a KSH adataira hivatkozva írja: hiába van ma 65 320 orvos nyilvántartásba véve, valójában csak alig 55,5 százalékuk dolgozik ténylegesen a szakmában. A legtöbben már nyugdíjba mentek, szülési szabadságon vannak, vagy – a jobb élet reményében – már elhagyták az országot. A praktizáló orvosok ráadásul jó eséllyel nem csak egy intézményben dolgoznak, a statisztikai hivatal adatai szerint a 37 ezer orvosra mintegy 41 ezer betöltött állás jut.
Az üres orvosi állások száma egyébként 2016-ban 1845 volt, vagyis ennyi szakember biztosan hiányzik a magyar egészségügyből, de valószínűleg ennél több orvosra lenne szükség a megfelelő ellátáshoz. Ráadásul ez a szám az elmúlt 10 évben gyakorlatilag sosem ment 1500 alá. Sok esetben csak a papírforma betartása miatt regisztrálnak orvosokat, a valóságban azonban alig pár órára és csak a hét bizonyos napjain érhető el egy orvos az adott intézményben – ez tovább növeli a várólista hosszát a betegek számára.
Igény pedig lenne
Betegből ugyanakkor egyre több van: az átlagéletkor kitolódása, a stressz és az egészségtelen életmód, illetve a keringési és daganatos betegségek számának emelkedése miatt egyre többeknek van szükségük orvosi segítségre. A legnagyobb gond az orvosszakmák esetében az érsebészet területén van, ezt követi a gyermek- és ifjúságpszichiáter, a fül-orr-gégész, az igazságügyi orvos, valamint az ortopéd és a traumatológus orvosok hiánya. A szakdolgozókból is rengeteg hiányzik, bizonyos kórházakban 40-50 betegre mindössze két ápoló jut. 2016-ban összesen 3857 üres állás volt az egészségügyi szakdolgozói munkakörben.
Pocsék vélemények a magyar egészségügyről - mi lehet a megoldás a betegeknek? A 30-49 év közöttiek vannak a leginkább lesújtó véleménnyel a hazai egészségügyi ellátásról, ám súlyos betegség diagnosztizálása esetén a 18-29 évesek vállalnák be legnagyobb arányban a külföldi gyógykezelést. De miért nem menne minden magyar külföldre gyógyulni? A Privátbankár.hu cikkéért kattints ide! >>>> |