A túlterheltség általános probléma a magyar nők körében, a munkavégzés megkönnyítéséért tett törekvések viszont tényleg megtérülnek. A családcentrikusabb, tehermentesebb feltételeket teremtő munkahelyek iránt sokkal elkötelezettebbek és lojálisabbak a női munkavállalók. Mindemellett optimizmusra ad okot, hogy a kutatásban részt vevő nők körülbelül fele családbarátnak véli munkahelyét. A 20-as éveikben járó hölgyek azonban a heti munkaidő elnyúlásával, a „hétvégézéssel” küzdenek, mely nagymértékben hozzájárul túlterheltségükhöz – és ez összefügghet munkahelyük iránti elégedetlenségükkel is – derült ki a Coca-Cola Magyarország és a felmérést végző piackutató intézet, a Kód Kft. felméréséből.
Gyermekvállalás vagy munkakeresés
A megkérdezettek vegyesen vélekednek: jó hír, hogy a 20-as, 30-as éveikben járó nők szerint a gyermekvállalási korba érve is bevállalható az álláskeresés. Kisgyermekes anyaként azonban inkább kihívásnak látják a munkahelykeresést, illetve félnek állásuk elvesztésétől és a karrierjük megszakadásától is. A munkahelyi hátrányos megkülönböztetést viszont a megkérdezett kisgyermekes nők sem érzékelik valós veszélyként. Ugyanakkor probléma, hogy az aktívan dolgozó nők rendszerint második műszakként élik meg az anyaságot, a háztartás vezetését – és igazságtalannak érzik, hogy a férfiak ebben ritkán segítenek be.
Életkortól és családi állapottól egyaránt függhet a vállalkozási kedv és a karrierlehetőségek iránti érdeklődés. A 30 év alatti nők 58%-a például kifejezetten nyitott arra, hogy vállalkozzon; ők úgy tűnik, a szabadságot, függetlenséget többre értékelik a korábbi generációk számára természetes biztos állásnál. De a gyermekek számának növekedésével a vállalkozási kedv csökkenni látszik, viszont a jelenleg nem dolgozó nők, vagy az alternatív munkarendben lévő hölgyek szintén nyitottabbak a vállalkozásra. A hagyományosnak gondolt női szerepek átalakulását mutatja, hogy a nagymamák is aktívabbak a munkaerőpiacon, a nyugdíjas korúak körében is egyre gyakoribb a karrierépítés, mint az egész életen át tartó önmegvalósítás része. Emiatt viszont kevésbé számíthatnak a nagyszülői segítségre az édesanyák – derült ki a fókuszcsoportos beszélgetéseken és a kérdőív során feltett nyitott kérdésre kapott válaszokból is.
Lehetőségek és teendők
A pénzkeresés, a gyermeknevelés, az én-idő és a mindenkinek való megfelelés nagyon nehezen összeegyeztethetők a mai magyar nőknek. A megkérdezettek szerint a gyermekneveléshez szükséges anyagiak előteremtése is komoly fejfájást okoz, és a gyermekfelügyelet is állandó gondot jelent az édesanyáknak. Arra is lehetőséget kellene biztosítani, hogy az anyukák önmagukra is időt fordíthassanak. A gyermeknevelő hölgyek a közvetlen környezetük, valamint a társadalom, tágabb közösségük felől tapasztalt elvárásokat is szeretnék csökkenteni. Mindehhez viszont szemléletváltásra van szükség: a férfiak, az apukák, és a nagyszülők aktívabb részvétele is fontos, csakúgy, mint a társadalom nagyobb rugalmassága.
A kutatás eredményeit komplexen megközelítve látható, hogy a vállalatok és a munkáltatók például a munkaórák csúsztatásával, vagyis rugalmasabb hozzáállással, több otthon végezhető munkával, több részmunkaidős állással, a GYES utáni fokozatos munkába állás lehetőségének biztosításával, munkahelyi gyermekfelügyelettel, stresszt csökkentő intézkedésekkel és az apák ösztönzésével nyújthatnak hathatós segítséget az anyáknak.
147 milliárddal lett volna magasabb az OTP első negyedéves nyeresége. Csakhogy a banki különadók a profit majd felét elvitték. 
