Reménykedünk, hogy velünk nem történik meg, de időnként minden családban beüt a krach, akár egy tartós kezelésre szoruló betegség, vagy egy váratlan haláleset formájában. Ezekre nagyon sokáig a saját, törvényes szabadnapjainkból kellett áldozni, ha ügyet akartunk intézni vagy gondoskodni akartunk a szeretteinkről, a Bloomberg cikke szerint azonban ma már egyre több, köztük számos nagyvállalat ismeri fel, hogy a dolgozóinak néha szüksége lenne egy-két plusz szabadnapra.
Ez kell az Y-generációnak
A Facebook már néhány éve dolgozik a szülési szabadság-rendszerének átdolgozásán, hogy mindkét szülő kivehesse a részét a csecsemőgondozás örömeiből (és nehézségeiből), most azonban gyász- és beteggondozási-szabadsággal is bővítették a rendszerüket. Ennek következtében ha valakinek tartósan beteg hozzátartozót kell ápolnia, akkor az egyébként is kijáró fizetett szabadságain felül összesen 6 hetet lehet távol, halálesetet követően pedig a korábbi 10 helyett 20 napot maradhatnak otthon a dolgozók. A munkajog ráadásul ennél még többet enged, Amerikában 12 hét vehető ki tartós beteg ápolására.
A Family Values @ Work, egy humánusabb munkajogokért küzdő szervezet vezetője, Ellen Bravo szerint ezek a lépések különösen fontosak a fiatal munkavállalók körében, ők ugyanis amellett, hogy szeretnének jól keresni, nagyobb hangsúlyt fektetnek a családjukra is. Sok vállalat azonban még a törvényileg előírtakat sem tudja betartani, mivel egyszerűen nem tudja megfizetni a dolgozók hosszabb szabadságát, ezt a vállalatok 80 százaléka nem tudja betartani.
Mi a helyzet Magyarországon?
Hinnénk vagy sem, de a magyar munkajog is ismeri a „munkavégzés alóli felmentés” fogalmát – ezek azok az esetek, amikor igazoltan lehetünk távol a munkából. Vegyük előre az ismert eseteket: alapból ugye minden, teljes állásban dolgozónak 20 nap fizetett szabadság jár egy évben, erre – életkortól függően – maximum 10 pótnap jár automatikusan. Ezen kívül ismerjük még a szülési szabadságot és a betegszabadságot – utóbbiból 15 nap jár egy évben, erre a távolléti díj 70 százaléka jár. Ha ez lejárt, és ismét megbetegszünk, úgy táppénzre kell mennünk.
Kevésbé ismert ugyanakkor, hogy Magyarországon is kivehetünk gyászszabadságot, amennyiben elveszítjük egy hozzátartozónkat, ebben az esetben 2 napra kérhetünk teljes távolléti díjat, írja a Jogszabálykereső. Ez nem csak egyenes ági rokonaink halálakor, de házastársunk közeli hozzátartozói, illetve örökbefogadottként akár mostohaszülők elveszítse esetén is jár. Tartós ápolást igénylő betegségről nem, átmeneti, rövidtávú betegség esetén – például, ha otthon kell maradni a gyerekkel – három nap plusz fizetett szabadságot kérhetünk egy évben.
Nem csak plusz nap, plusz óra is van
A gyerekek számától függően 2, 4 vagy 7 plusz munkanapot vehetünk ki a jogszabályban meghatározott 20+X pótnapunkon felül, a plusz pihenés azonban már a gyermek születése előtt is jár. Azok, akik például lombikbébi programban vesznek részt, a teljes kezelés időtartamára igényelhetnek fizetett távolmaradást, ezt azonban orvosi igazolással lehet csak megtenni, ráadásul előre tájékoztatni kell a munkaadót arról, hogy ilyen terveink vannak. Ennek elmulasztásával ugyanis a munkaadó nem kötelezhető a szabadság kiadására a kezelés napjaira, így azokat a rendes szabadságunkból vonják le.
Azok a nők, akik a szülést követően hamar visszaállnak a munkába, szoptatási felmentést kapnak, ez egy gyerek esetében napi kétszer egy, ikrek esetében kétszer két órát jelent a szoptatási időszaknak számító első hat hónapban. De plusz szabad órákat kapnak a véradók is, az emberi élet védelme okán a Munka Törvénykönyve 4 órás "eltávot" ad a véradóknak – függetlenül attól, hogy végül tényleg adnak-e vért, vagy sem (mondjuk valamilyen betegség miatt), ehhez azonban muszáj megjelenni a véradáson.
Bírósági behívók, váratlan esetek
A kötelező orvosi vizsgálatok idejére, amiken a munkaviszonytól vagy a keresőképtelen állapottól függetlenül meg kell jelennie a dolgozónak, szintén jár a fizetés, így például a tüdőszűrésen való részvételre is. A várandós anyukáknak azonban csak akkor jár a szabadság, ha más időpontban nem tudnak vizsgálatra menni, így ez az adott rendelő nyitvatartási idejétől függ. Baleset, természeti katasztrófa (árvíz, jégverés) miatti elmaradás esetén szintén jár a fizetés a távolmaradásra, ez azonban a munkaadónk méltányosságától függ.
Érdekesség, hogy ha hatósági vagy bírósági felhívás (pl. idézés) miatt kell elmennünk, szintén kivehetünk néhány óra szabadságot, mivel „állampolgári kötelezettségünknek” teszünk eleget. Fontos azonban, hogy ezt a dolgunkat minél hamarabb elintézzük és igyekezzünk vissza a munkába, a méltányosság ugyanis csak akkor jár, ha máskor nem tudjuk elintézni az ügyet.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
