Minden társaság, amely 25 főnél nagyobb létszámmal működik, ám az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a teljes állomány 5 százalékát, a hiányzó létszám után fejenként évi 1 242 000 forintot köteles rehabilitációs hozzájárulás címén az állam számára fizetni. Ez az összeg 29 százalékkal magasabb a két évvel ezelőtti, és 8 százalékkal a tavalyi értéknél.
A munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. összeállítása szerint egyes régiókban – elsősorban a Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon – még mindig sok megváltozott munkaképességű személy keres állást, ugyanakkor az ország többi részében igen magas, akár 70 százalékot is meghaladó mértékű, ami e kör alacsony mobilitási képességeit ismerve igen magasnak mondható. A cégek egyre gyakrabban hiába keresnek egy adott pozícióra ilyen munkatársat.
A cégek ugyanakkor az egyre nehezebbé váló toborzás helyett rehabilitációs átvilágítással is megoldhatják ennek az összegnek a befizetését: egy-egy ilyen audit a dolgozóknak akár több mint 5 százalékáról is feltárhat kedvezményre jogosító tartós betegséget. Vagyis egy ilyen audit akár önmagában is a cég teljes rehabilitációs hozzájárulási kvótáját megspórolhatja - írja a Trenkwalder.
Ne intézzük el egy kézlegyintéssel: akár 400 ezer forintos adójókedvezmény is jöhet
A rehabilitációs átvilágítások során gyakori eset, hogy bár a munkavállaló és a munkáltató is ismerik a problémát, de azért nem élnek a jogszabály által biztosított lehetőségekkel, mert nincsenek tisztában azzal, hogy ez milyen jelentős kedvezményeket biztosíthat számukra.
Nem csak a munkáltatóknak, hanem a munkavállalóknak is: egyes tartós egészségügyi problémával élő dolgozók jogosultak arra, hogy a minimálbér 5 százalékát, vagyis az idei évben havi 6 900 forintot a saját személyi jövedelemadójukból levonjanak. Ráadásul a személyi kedvezmény akár 5 évre visszamenőlegesen is jár, ami 400 ezer forint feletti összeget is jelenthet A jogszabály több olyan, látszólag enyhe, hétköznapi betegségnek számító egészségügyi problémát is ebbe a körbe sorol, mint a laktózintolerancia. a cukorbetegség vagy a Crohn-betegség.
A kormányrendelet az alábbi betegségeket, fogyatékosságokat sorolja fel személyi kedvezmény jogosultságát megalapozóként:
- hallási fogyatékosság
- mentális és viselkedészavarok
- látási fogyatékosság
- mozgásszervi fogyatékosság
- pervazív fejlődési zavarok (pl. autizmus, Asperger szindróma)
- schizophrenia, schizotypiás és paranoid zavarok
- daganatos megbetegedések egyes fajtái
- mesterséges testnyílással élő személy
- súlyos szervi károsodással járó immunbetegségben szenvedő
- emésztőrendszer betegségeinek egyes fajtái (pl. Chron-betegség)
- ritka betegségek bizonyos típusai (pl. Huntington-kór)
- egyes endokrin és anyagcsere betegségek (pl. I. típusú diabetes, szövődményekkel járó II. típusú diabetes, amelyek a nem-inzulin-dependens cukorbetegségek)
- veleszületett enzimopátiák (anyagcsere megbetegedések)
- hemodialízis vagy peritoneális dialíziskezelésre szoruló végállapotú veseelégtelenségben szenvedő
- krónikus légzési elégtelenségben szenvedő
- veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedő a III-IV. NYHA funkcionális stádiumban
- egyéb fejlődési rendellenességgel születettek (pl. veleszületett vízfejűség, Down-szindróma, Edwards-szindróma)
A leggyakrabban előforduló problémák
Az elmúlt években elvégzett, több mint 8000 munkavállalót érintő rehabilitációs átvilágítások során a Trenkwalder az alábbi megoszlásban tárt fel különféle, a megváltozott munkaképesség megállapításához elegendő problémákat:
- A problémák közel fele mozgásszervi eredetű
- További egynegyed részük valamilyen keringési rendellenességre vezethető vissza
- A fennmaradó mintegy 30 százalékba tartoznak a daganatos, pszichés, illetve immunológiai, főként allergiás jellegű tüneteket mutató betegségek
|
Nagyobb érték lehet a megváltozott munkaképességű kolléga, mint gondolnád Még mindig nagyon elmarad Magyarországon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatottsági szintje a nem fogyatékkal élőkétől. Hiába vannak állami ösztönzők, a munkáltatók félnek a lehetőségtől. Pedig a tapasztalatok jók: a munkaerő megbízhatóbb, lojális, szemléletében pedig szinte mindig újszerű, ami hatalmas piaci előnyt jelenthet. Korábbi összeállításunk >> |
Jean-Noël Barrot szerint nincsenek “vörös vonalak”. Francia katonák Ukrajnába küldését sem zárta ki. 
