A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azt javasolja, hogy a külföldön megfizetett útdíj 7,5 százaléka is levonható legyen a helyi iparűzési adóból, hasonlóan a belföldi útdíjhoz.
Vereczkey Zoltán, az MKIK alelnöke a kamara rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatón, csütörtökön Budapesten elmondta: a külföldi árbevétel is az iparűzési adó alapja, és a külföldi versenytársak nem fizetnek iparűzési adót, ez is indokolja javaslatukat.
Véleménye szerint az útdíjrendszer már most is többletbevételt termel, a fizetős rendszer teljes kiépülésével pedig a növekedés pótolhatja az elengedett iparűzési adó miatti bevételkiesést.
Több javaslatot elfogadtak
Az MKIK elnökségi ülésén részt vett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki a sajtótájékoztatón egyebek közt arról beszélt, hogy a legfontosabb gazdaságpolitikai kérdésekben nézetazonosság van a kormány és a kamara között. A 2010-ben elindult gazdaságpolitikai irány véleménye szerint megteremti annak a lehetőségét, hogy a magyar gazdaság ne leszakadó gazdaság legyen, hanem erőteljes növekedési pályára tudjon kerülni a jövőben, és közben a gazdasági egyensúly is fennmaradjon.
A miniszter elmondta: a kormány a kamara több korábbi javaslatát befogadta az adótörvények készítésekor. Ezek közül kiemelte a beruházási hitel kamatának adókedvezményét, ami 60 százalékra emelkedik jövőre a mostani 40 százalékról.
Befogadta a kormány azt a kamarai javaslatot is, hogy a minimális összegű bevallási hiba esetén ne kelljen azonnal élni az önellenőrzéssel. A foglalkoztatást segíti a nyugdíjas egyéni vállalkozók járulékkedvezménye, valamint az, hogy a szakmai gyakorlaton lévő diákok után nem kell majd járulékot fizetni - sorolta a miniszter.
A kamarának is fontos a növekedés
Parragh László, az MKIK elnöke kifejtette: a kamara üdvözli, hogy a jövő évi adótörvényekben nincsenek jelentős változások, a gazdaság számára ugyanis mindig az a legszimpatikusabb, ha az adótörvények kiszámíthatóak és hosszú távon működnek.
Hozzátette: véleménye szerint a mostani adórendszerben megvalósult az az elvárás a gazdaságpolitikától, hogy az adószabályok a teljesítményt ösztönözzék és a munkába tereljenek. Kiemelte: a kamara számára fontos cél a gazdasági növekedés, ugyanis a magyar gazdaság az elmúlt időszakban történt jelentős szerkezeti átalakítások ellenére még mindig nem tudott érdemi növekedési pályára lépni.
Elmondta: a gazdaság fehérítésével kapcsolatban a kamara azt javasolja, hogy a NAV a meglévő eszközeit ne arra használja, hogy a jól működő vállalkozásokat "vegzálja", hanem keresse meg azokat, akik valóban a feketegazdaságot képviselik, és akik nem láthatóak az adóhatóság számára.
A devizahitel "fekély a gazdaságban"
A devizahitelekkel kapcsolatban a kamara elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a mikro- és kisvállalkozói körnek komoly problémát jelent a devizaeladósodottság, hiszen ezeknél a cégeknél sokszor összemosódik a magánvagyon és a céges vagyon. Hozzátette, hogy az MNB növekedési hitelprogramja a nagyobb vállalkozások finanszírozásán segített.
Szavai szerint a devizahitelezés "fekély a gazdaságban", amit minél előbb meg kell oldani, mert e nélkül nem lehet érdemi belső gazdasági növekedéssel számolni.
Már márciusban elkészülhet az európai uniós tervezet azokkal a központokkal kapcsolatban, amelyeket a visszaküldendő illegális bevándorlók számára alakítanának ki az EU-n kívül. 
