A 2009-es nagy ugrás után 2010-ben megtorpantak, majd 2011-ben újra érdemben nőttek a kutatás-fejlesztési célú költések Magyarországon: tavaly K+F-re folyó áron 336,5 milliárd forintot fordítottak, ami a GDP 1,2 százaléka, s ez - az 1990-es 1,6 százalék mögött - az utóbbi 21 év legjobb eredménye - írta a Napi Gazdaság.
A kutatóhelyek száma 0,6 százalékkal, a K+F célú létszám 2,6 százalékkal bővült, így 2011-ben mintegy 37 ezer kutató és 18,5 ezer kutatási segéd- és egyéb személyzet dolgozott a szektorban a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai alapján.
A lap megjegyzi, hogy a költésnövekedés elsősorban az uniós források bővülésének eredménye, ami ellensúlyozta az állami források stagnálását. A központi büdzséből e célra fordított összeg ugyanis csak 5 százalékkal, 128 milliárd forintra nőtt.
Infláció felett, 9 százalékkal (160 milliárd forintra) emelkedtek a vállalkozások K+F ráfordításai, így a cégek finanszírozásban betöltött szerepe 47,5 százalékra nőtt, míg a költségvetésé 38,1 százalékra csökkent (igaz, utóbbi magasabb, mint a 35 százalékos uniós átlag). A külföldről, elsősorban az EU-tól származó K+F források aránya 13,4 százalék (45,3 milliárd forint) volt.
A Deloitte felmérése szerint tavaly érezhetően több hazai vállalkozás fordította árbevételének több, mint 1 százalékát K+F tevékenységre, ugyanakkor a következő két-három évben a cégek többsége a ráfordítások csökkentését tervezi. A szabályozói környezet kiszámíthatósága és a támogatások mértéke a döntő tényezők. Részletek >>>
Az összes k+f ráfordítás 45 százalékát kísérleti fejlesztésekre, 21 százalékát alapkutatásokra költötték. Az ágazatok közül tavaly is a gyógyszergyártásé volt a vezető szerep (49,2 milliárd forint ráfordítással), de a számítógépek és elektronikai optikai termékek, valamint a járműgyártás területén is 15 milliárd forintnál többet költöttek k+f-re - írta a Napi Gazdaság.
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
