A bizalom ugyanis maga az alapkő, minden erre épül tovább. Ahhoz, hogy a felek belemenjenek egy kölcsönösen kiszolgáltatott helyzetbe, ahol sebezhetőek a másik számára, a megbízhatóság bizonyítása a kezdő lépés. A továbbiakban a bizalom költségekre mért hatásával foglalkozunk.
Sikeresebb együttműködések
A bizalom kiadásokra mért hatása a tranzakciós költség modelljén keresztül jól reprezentálható. Az elmélet szerint a tranzakciós költség az ügy lebonyolításakor felmerülő, pénzben mérhető költségek összessége (adminisztrációs díj, banki átutalás díja stb.) Hogy a végtermék túlzottan magas árát elkerüljék, belsővé tesznek néhány szükséges folyamatot. Lényegében, ahogyan nő a bizalom, úgy csökkenek a tranzakciós költségek, és ez fordítva is igaz.
Igaz, hogy a bizalom kialakítása az adminisztratív költségeket növelheti, de még így is alapjában véve pozitív irányba tereli az üzleti együttműködések kimenetelét. Hiszen, ha ez a stabil alap nincs meg, ami a legjobban ösztönzi a felek egymás közötti elkötelezettségét, akkor a kooperativitás hiánya, a hosszú, bonyolult szerződések, és pereskedésen keresztül való „konfliktusrendezés” lassítja a gazdasági folyamatokat. Néhány példa: az adott szó, rábólintás helyett jogi formulákat alkalmaznak, a biztonsági megelőzésre több pénzt fordítanak (pl. biztonsági szolgála) és az esetleges jogviták eldöntésére a különféle intézményi garanciák kiépítése szintén költséggel jár.
Bizalmat elveszíteni könnyebb, mint megszerezni
A bizalom kiépítése és leépülés nem egymással arányos folyamatok. Míg a felépüléséhez folyamatosan megélt, egymásra épülő pozitív tapasztalatok szükségesek, a bizalom elvesztése már egészen kevés negatív tapasztalatra is megindul.
A cégek produktív működésében a jó csapatmunkának is fontos szerepe van, hiszen egyrészt úgy tudnak az emberek együttdolgozni, ha ismerik egymást, és nem élnek vissza a gyengeségeikkel sem, másrészt önbizalom-erősítő hatása is van – ami által a munkaerő eredményesebb, önállóbb, kreatívabb lesz.
Minden kapcsolat alapja
A bizalom gazdasági jellege a társadalmi kapcsolatokban is felfedezhető. A társadalmi csere elméletének lényege, hogy az egyén a többi emberrel való interakciókat azok társadalmi és /vagy gazdasági előnyei alapján mérlegeli. A kapcsolatok során anyagi, szellemi, eszmei javakat cserélnek egymással. Ahogy nő a haszon, pozitív irányba fejlődik a kapcsolat – akár társadalmi, akár gazdasági szempontból – úgy a bizalom is növekedni fog, és nagyobb az esély a hosszú távú együttműködésre.
Gondoljunk csak bele, ha a folyamatos bizalmatlanság irányítaná a mindennapjainkat: bízhatunk-e abban, hogy a taxi odavisz minket, ahova kérjük, vagy ha egy kávét kérünk elvitelre, nem teát kapunk helyette, vagy, hogy a boltban nem hamis pénzt adnak nekünk. A gyér társadalmi interakciónak a bizalomhiány egyszerre lehet következménye és okozója – mondhatni ördögi kör, hiszen ha keveset lépünk kapcsolatba, nincs lehetőség kiépíteni a bizalmi viszonyt, de ha valaki nem bízik a másikban, akkor nem fog kapcsolatot teremteni vele. A levonható következtetés, hogy a bizalom – elkötelezettség egyértelmű hatással vannak egymásra, valamint egyaránt közös változói a tranzakciós költség elméletének és a társadalmi csereelméletnek.
A bizalom mérhető gazdasági jellege felfedezhető nemcsak a munkában, hanem a magánéletben, társadalmi kapcsolatainkban is, és az élet más területein is.
Érdekel, milyen formában befolyásolja még a bizalom a költségeket? Kattints ide! >>>
Pedro Sánchez hétfőig átgondolja, hogy lemond-e posztjáról, miután bíróság vizsgálja felesége érintettségét egy korrupciós ügyben. 
