A hazai gazdasági növekedés továbbra is kétarcú: a bővülés motorja változatlanul az export, és a kivitelre termelő feldolgozóipar, míg a belső felhasználás, és ezzel együtt a szolgáltatások növekedése elmarad a korábban várttól. A fogyasztás bővülését a háztartások megnövekedett óvatossága, a magas munkanélküliségi ráta, az erős svájci frank, valamint a hitelezés akadozása mellett 2012-től várhatóan a konvergenciaprogram intézkedései is érdemben visszafogják. Pozitívan hat ugyanakkor a fogyasztásra 2011-ben az szja-változás, illetve a magánnyugdíj-pénztári reálhozamok közvetlen kifizetése. Bár mindkét tétel volumenét tekintve jelentős, valószínűsíthető, hogy viszonylag kis részük válik közvetlenül fogyasztássá - derül ki a Századvég kutatásából.
Az export növekedése ugyanakkor továbbra is dinamikus, köszönhetően az élénk külső keresletnek. A beruházások területén is érezhető a gazdaság kettőssége: az exportorientált feldolgozóipar állóeszköz-felhalmozása csaknem 40 százalékkal bővült az első negyedévben, míg a termékeiket döntően a belföldi piacon értékesítő ágazatok mutatója stagnált, vagy csökkent. Összességében 2011-re 2,8, míg jövőre 2,7 százalékos GDP növekedést várunk.
Az idei év első negyedévében látszólag tovább folytatódtak a munkaerőpiacon a kedvezőtlen tendenciák: nőtt a munkanélküliek és csökkent a foglalkoztatottak száma. A változás mögött azonban elsősorban a közmunkaprogram átszervezése áll, mivel tavaly az első negyedév során az ideinél jóval többen vettek részt a közfoglalkoztatásban. A versenyszektor alkalmazottainak a száma ugyanakkor tovább növekszik, különösen az exportorientált feldolgozóiparban. Összességében az idei évre átlagosan 11,0, míg jövőre 10,3 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizálunk. 2011 első negyedévében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,5 százalékkal emelkedett a nemzetgazdaságban, ezen belül a versenyszférában kiugróan magas volt a bérdinamika (+5,8 százalék), míg a költségvetési szférában jelentős bércsökkenést (–8,9 százalék) regisztráltak.
A versenyszféra magas bruttó béremelkedése azzal magyarázható, hogy az adóváltozások miatt a bónuszok egy részét idén fizették ki, ettől eltekintve a rendszeres bérek közel négy százalékos növekedési üteme nem változott érdemben. A költségvetési szférában megfigyelhető visszaesést szintén egyszeri hatás, a 2010 januárjában és márciusában kifizetett kereset-kiegészítés idei elmaradása okozta. Összességében az idei évben 3,8 százalékos bruttó bérnövekedésre számítunk, köszönhetően a versenyszektor 4 százalékos béremelkedésének, illetve a közmunkaprogram tavalyinál lassabb felfutása miatti bázishatásnak.
A Századvég kutatása szerint a hazai inflációt jelentősen megemelte az év eddig eltelt időszakában a mezőgazdasági termékek, illetve az olaj drágulása. A belső kereslet ugyanakkor továbbra is visszafogott, és a magas munkanélküliségi ráta meggátolja az ár-bér spirál kialakulását. Prognózisunk szerint 2011-ben 4,4, míg jövőre 3,2 százalékos lesz a fogyasztói árindex, vagyis a ráta a jövő év közepén az MNB 3 százalékos céljához közelít. A Monetáris Tanács ennek megfelelően nem változtatott az irányadó rátán, ami számításaink szerint az idei év végéig 6 százalékon marad. Jövőre azonban a szigorú fiskális politika keresleti oldalon érdemben fékezi az árak emelkedését, így 2012-től az alapkamat lassú csökkentésére kerülhet sor.
A főbb makrogazdasági változók várható alakulása
Amíg a háztartások továbbra is nettó hiteltörlesztő pozícióban vannak, a vállalati körben fordulat látszik kirajzolódni. Keresleti oldalról elsősorban a rövid távú finanszírozás területén figyelhető meg élénkülés, a cégek jellemzően forgóeszközpótlás céljából igényelnek új forrásokat. A folyamatot azonban továbbra is jelentősen korlátozza a hitelkínálat szűkössége, a bankok ismételten szigorították a hitelezés feltételeit. A piaci szereplők a szigorítások okai között a magas kockázatokon felül immár a bankrendszer gyenge jövedelmezőségét is megemlítik.
A jelentős költségvetési kiigazítás hozzájárulhat ahhoz, hogy a konvergenciaprogramban foglaltaknak megfelelően 2015-re ötödével csökkenjen az állam mérete, javuljon a költségvetési egyensúly és ezzel együtt az ország versenyképessége. Bár látunk kockázatokat a makropályával és egyes konkrét intézkedésekkel kapcsolatban is, a konvergenciaprogram megvalósítása szempontjából az a legfontosabb kérdés, hogy el tudnak-e helyezkedni a munkaerőpiacon azok, akiket legérzékenyebben érint az állami transzferek csökkentése.
Privátbankár