.jpg)
2010. január-áprilisban a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 2, a vendégéjszakák száma 3%-kal emelkedett - közölte a KSH 2010. január-áprilisban – az előző év azonos időszakának évtizedes mélypontjához viszonyítva – a kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 2, a vendégéjszakák száma 3%-kal emelkedett. A szálláshelyek árbevétele folyó áron 2%-kal mérséklődött. A bázisidőszakhoz képest nőtt a vendégéjszakák száma, a 2006. évi teljesítményhez képest azonban még mindig 2, a 2008 azonos időszakához viszonyítva 7%-kal volt alacsonyabb a forgalom - közölte a KSH.
A szálláshely-szolgáltatási piacot 2008 vége óta visszaesés jellemezte. 2010 első harmadában 758 ezer külföldi vendég 2026 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt nőtt (6, illetve 4%-kal). Ez a növekmény annyit jelentett, hogy a forgalom éppen csak meghaladta a 2006 első négyhavit. Az öt legjelentősebb küldő ország közül (Németország, Ausztria, Olaszország, Nagy-Britannia és Oroszország) a brit és a német vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent 2009 azonos időszakához viszonyítva, a többi országból nőtt a forgalom. A külföldivendég-forgalom jelentős részét realizáló szállodákban, a magasabb kategóriákban (öt-, négycsillagos egységek) jelentős növekedést jelentettek a szálláshelyek, a többi kategóriában visszaesett az eltöltött éjszakák száma. A külföldivendég-forgalom értékelésekor figyelembe kell venni az izlandi vulkánkitörés miatt elrendelt európai légtérzár okozta forgalomkiesést.
Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyek 908 ezer belföldi vendéget és 2028 ezer belföldivendég-éjszakát jelentettek, a vendégek száma alig változott, az éjszakák száma 3%-kal emelkedett. A belföldivendég-forgalom háromnegyedét fogadó szállodákban 3%-os növekedés figyelhető meg az éjszakák számában az előző év azonos időszakához mérten. A vendégek körében szintén népszerű panziók esetében 9%-os csökkenés következett be.
A Balatonon eltöltött vendégéjszakák száma a vizsgált időszakban 2, Budapesten pedig 4%-kal nőtt, zömében a visszatérőben lévő külföldivendég-forgalom bővülése miatt. A vendégforgalom visszaesése három turisztikai régiót érintett.
Január–áprilisban a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 37%-os volt (1 százalékponttal magasabb, mint 2009 azonos időszakában), ezen belül az ötcsillagos szállodák 50, a négycsillagos házak pedig 42%-os foglaltságot értek el. A legnagyobb kihasználtsági arány a gyógyszállodák esetében figyelhető meg (48%), bár kapacitáskihasználtságuk 2 százalékponttal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Az új kategóriaként megjelenő kastélyszállók az átlagosnál alacsonyabb kihasználtsággal működtek az év első négy hónapjában (26%).
A vendégforgalom szerény növekedésével nem járt együtt a szálláshelyek árbevételének gyarapodása. A kereskedelmi szálláshelyek 2010. január–áprilisban összesen 57 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 29 milliárd forint volt. Az összes bevétel a szálláshely-szolgáltatás fogyasztóiárindexének csekély emelkedése mellett folyó áron 2%-kal csökkent az előző évhez képest. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 13 208 forint, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) pedig 4836 forint volt. A szállásdíjbevételek csökkenését a külföldivendég-forgalom tekintetében jelentősen befolyásolta az erősödő forint/euró árfolyam. Az európai összehasonlításban is alacsony átlagárak 13%-os mérséklődése is hozzájárult mind a belföldi, mind a külföldi szállásdíjbevételek visszaeséséhez.
A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány jelentése alapján január–áprilisban – nem csupán a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban – a felhasznált üdülési csekkek értéke több mint 1 milliárd forinttal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, és meghaladta a 11 milliárd forintot
Kínálati oldalon 2010. április 30-án a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2160 volt, ezen belül a 781 szálloda 47 ezer szobával, a 927 panzió 11 ezer szobával működött. Az egyéb szálláshelyek száma (turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház és kemping) 452 volt. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken áprilisban közvetlenül közel 27 ezer főt foglalkoztattak, ami az előző azonos időszakánál 1%-kal kevesebb.
A szálláshely-szolgáltatási piacot 2008 vége óta visszaesés jellemezte. 2010 első harmadában 758 ezer külföldi vendég 2026 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt nőtt (6, illetve 4%-kal). Ez a növekmény annyit jelentett, hogy a forgalom éppen csak meghaladta a 2006 első négyhavit. Az öt legjelentősebb küldő ország közül (Németország, Ausztria, Olaszország, Nagy-Britannia és Oroszország) a brit és a német vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent 2009 azonos időszakához viszonyítva, a többi országból nőtt a forgalom. A külföldivendég-forgalom jelentős részét realizáló szállodákban, a magasabb kategóriákban (öt-, négycsillagos egységek) jelentős növekedést jelentettek a szálláshelyek, a többi kategóriában visszaesett az eltöltött éjszakák száma. A külföldivendég-forgalom értékelésekor figyelembe kell venni az izlandi vulkánkitörés miatt elrendelt európai légtérzár okozta forgalomkiesést.
Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyek 908 ezer belföldi vendéget és 2028 ezer belföldivendég-éjszakát jelentettek, a vendégek száma alig változott, az éjszakák száma 3%-kal emelkedett. A belföldivendég-forgalom háromnegyedét fogadó szállodákban 3%-os növekedés figyelhető meg az éjszakák számában az előző év azonos időszakához mérten. A vendégek körében szintén népszerű panziók esetében 9%-os csökkenés következett be.
A Balatonon eltöltött vendégéjszakák száma a vizsgált időszakban 2, Budapesten pedig 4%-kal nőtt, zömében a visszatérőben lévő külföldivendég-forgalom bővülése miatt. A vendégforgalom visszaesése három turisztikai régiót érintett.
Január–áprilisban a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 37%-os volt (1 százalékponttal magasabb, mint 2009 azonos időszakában), ezen belül az ötcsillagos szállodák 50, a négycsillagos házak pedig 42%-os foglaltságot értek el. A legnagyobb kihasználtsági arány a gyógyszállodák esetében figyelhető meg (48%), bár kapacitáskihasználtságuk 2 százalékponttal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Az új kategóriaként megjelenő kastélyszállók az átlagosnál alacsonyabb kihasználtsággal működtek az év első négy hónapjában (26%).
A vendégforgalom szerény növekedésével nem járt együtt a szálláshelyek árbevételének gyarapodása. A kereskedelmi szálláshelyek 2010. január–áprilisban összesen 57 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 29 milliárd forint volt. Az összes bevétel a szálláshely-szolgáltatás fogyasztóiárindexének csekély emelkedése mellett folyó áron 2%-kal csökkent az előző évhez képest. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 13 208 forint, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) pedig 4836 forint volt. A szállásdíjbevételek csökkenését a külföldivendég-forgalom tekintetében jelentősen befolyásolta az erősödő forint/euró árfolyam. Az európai összehasonlításban is alacsony átlagárak 13%-os mérséklődése is hozzájárult mind a belföldi, mind a külföldi szállásdíjbevételek visszaeséséhez.
A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány jelentése alapján január–áprilisban – nem csupán a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban – a felhasznált üdülési csekkek értéke több mint 1 milliárd forinttal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, és meghaladta a 11 milliárd forintot
Kínálati oldalon 2010. április 30-án a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2160 volt, ezen belül a 781 szálloda 47 ezer szobával, a 927 panzió 11 ezer szobával működött. Az egyéb szálláshelyek száma (turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház és kemping) 452 volt. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken áprilisban közvetlenül közel 27 ezer főt foglalkoztattak, ami az előző azonos időszakánál 1%-kal kevesebb.
Privátbankár
Erről a palesztin elnök beszélt.
