125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban. Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?
Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!
Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.
A már elfogadott adótörvények a jog útvesztőiben vérezhetnek el, de ami még nagyobb gond: nem érik el eredeti céljukat
A már elfogadott adótörvények a jog útvesztőiben vérezhetnek el, de ami még nagyobb gond: nem érik el eredeti céljukat
„Bár az Országgyűlés által június végén elfogadott, 2010-ben életbe lépő adótörvény-módosítások előkészítése során a jogalkotó vélhetően a nyugat-európai gyakorlatot törekedett követni – azaz a tényleges jövedelmen, valamint az adóhatóság és az adózó közötti folyamatos kommunikáción alapuló adórendszer alapjait kívánta lefektetni – a törvényből kimaradtak a jogbiztonságot garantáló elemek” – hívja fel a figyelmet Szolnoki Béla, a BDO Forte könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég adótanácsadó partnere. A januártól hatályos módosítások értelmében a minimális vállalkozói járulékalap nem a minimálbér duplája, hanem a „tevékenységre jellemző kereset” lesz, ami az egyszerűsített vállalkozói adót (EVA) fizető egyéni vállalkozók mellett, valamennyi egyéni és társas vállalkozásra kiterjed majd.
A könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég adótanácsadó partnere szerint csak egy újabb törvénymódosítás biztosíthatja, hogy a jogalkalmazók számára is egyértelműen követhető joggyakorlat valósuljon meg. „Ellenkező esetben a jogviták számának gyarapodására és a jogalkalmazás nehézkessé válására számítunk, amelyek nem szolgálják a jogalkotó eredeti célkitűzését – a feketegazdaság visszaszorítását – sem” - emeli ki Szolnoki Béla. A szakember hozzáteszi: „A legfőbb problémát a minimum járulékalap konkrét összeghez – a minimálbér kétszereséhez – kötésének eltörlése jelenti, a jövőben ugyanis a vállalkozói járulékalap megállapítása a tevékenységre jellemző kereset alapján történik majd, ami komoly bizonytalanságot jelent a jogalkalmazó és az adóhatóság számára egyaránt, hiszen nem lehet tudni, pontosan mi alapján kell majd megállapítani a tevékenység piaci értékét.”
Szabó Máté szerint az egyes nagy értékű vagyontárgyak adójáról szóló törvény több eleme felveti az alkotmányellenesség gyanúját. Részletek>>
A „tevékenységre jellemző kereset” a törvény magyarázata szerint a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást jelent, ugyanakkor egy adott tevékenység piaci értéke területenként vagy időben – például a szezonális ágazatokban – eltérő lehet, s ezekre a törvény nincs figyelemmel. További bizonytalanságot jelent az is, hogy a gyakorlatban a vegyes – több besorolású – szolgáltatás a jellemző, ráadásul ezek jövedelmezősége akár jelentős mértékben is eltérhet egymástól. Az is kérdéses továbbá, hogy milyen adatbázis és módszertan alapján határozzák meg januártól a tevékenységre jellemző keresetet, a Parlamentnek korábban benyújtott törvényjavaslat szövege ugyanis tartalmazta az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) igen részletes és megbízható adatbázisára való utalást, ez azonban a zárószavazáson elfogadott törvényből kimaradt, annak ellenére, hogy Magyarországon egyedül az ÁSZF készít statisztikát a keresetekről.
„A biztonságosan alkalmazható fogalom nélkül, hiányosan elfogadott adótörvény jelentősen megnöveli a vállalkozások adminisztrációs és tanácsadói költségeit, emellett tovább fokozza az adózási kockázatot is”- figyelmeztet Szolnoki Béla. „Abban az esetben, ha a számlázott érték alacsonyabb, mint az adott szakmára jellemző statisztikai átlag, a vállalkozónak lehetősége nyílik az adóhatóság felé bizonyítania ezt, például földrajzi sajátosságokra, illetve egyedi vállalkozási jellemzőkre való hivatkozással. Jogvita esetén azonban kérdéses, hogy a törvényi hiányosság miatt a bíróság miként értelmezi a piaci érték fogalmát” – emeli ki a szakértő.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Júliusban mínusz 4 pontra csökkent az MNB–MKIK vállalati konjunktúraindex. Miközben a cégek bevételei és foglalkoztatási tervei valamelyest javultak, a jövőbeli kilátások gyengültek, a beruházási várakozások pedig egyéves mélypontra estek.
Új országos vállalkozói konzultációs programot indít, és javaslatcsomagot is készít annak tapasztalataiból – jelentette be csütörtökön Gazsi Attila, a VOSZ új elnöke.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett – felmérése szerint januárban a fogyasztók kilátásai nem változtak decemberhez képest, de a cégeké némileg romlottak.
Fokozódik a kereslet a Demján Sándor Tőkeprogram (DSTP) iránt. Dr. Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója elmondta: a több ezer érdeklődő között IT-, egészségügyi, vendéglátó és szolgáltató vállalkozók is megjelentek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) célja öt-hatszáz magyar vállalkozás támogatása tőkebefektetéssel.
.jpg)
A már elfogadott adótörvények a jog útvesztőiben vérezhetnek el, de ami még nagyobb gond: nem érik el eredeti céljukat .jpg)
.jpg)
Indonéziában lehet a feltételezések szerint. 
