Egy több mint harminc éve a Holdról érkezett cirkonkristály elemzése átírta kísérőbolygónk keletkezésének körülményeit. Egy tanulmány szerint ugyanis, a mikroszkopikus kristály 4,4 milliárd éves, és ezzel pontosan meghatározhatóvá válik a Hold felszínének kialakulása Egy több mint harminc éve a Holdról érkezett cirkonkristály elemzése átírta kísérőbolygónk keletkezésének körülményeit. Egy tanulmány szerint ugyanis, amelyet a Nature Geosciene című folyóiratban publikáltak, a mikroszkopikus kristály 4,4 milliárd éves, és ezzel pontosan meghatározhatóvá válik a Hold felszínének kialakulása.
A perthi - ausztráliai - Curtin Egyetemen Alexander Nemchin irányítása alatt végzett kutatás német, ausztrál és amerikai kutatói egy 1972-ben a Holdról a Földre szállított kőzetminta vizsgálatából tudták pontosan megállapítani, hogy mikor szilárdult meg a Hold felszíne.
Általános vélekedés szerint - idézte Nemchin magyarázatát az ABC honlapja -, a Föld kísérőbolygója a Föld és egy Mars-méretű égitest összeütközése nyomán keletkezett törmelékből formálódott 4,5 milliárd évvel ezelőtt. A törmelék fúziója során keletkezett hő 500-800 kilométer vastag magmaóceánt hozott létre. Amit ma a Hold felszínén látunk, az a kihűlt és kikristályosodott magma. Ám az vitatott, hogy pontosan mikor ment végbe a holdi magmaóceán kristályosodása.
"A holdi magma kristályosodását csak hozzávetőleg tudták beilleszteni a Hold történetének első 250 millió évébe" - emlékeztetett a tudós. A cirkon elemzésével azonban sikerült precízen meghatározni, ugyanis a cirkon a magma megszilárdulásának legutolsó fázisában alakult ki.
A kristály 4,42 milliárd éves - állapították meg a tudósok. Ebből az következik - mondta Nemchin -, hogy a Hold külső kérge nagyjából 100 millió év alatt szinte tökéletesen kialakult. Ám a felfedezés "csak akkor helytálló, ha ez volt a legöregebb cirkon", vagyis "ha valaki ennél idősebb anyagot talál, tovább tolhatjuk az időt."
A szakértők régóta tudták, hogy cirkon van a Holdon, de a kezdeti figyelem az utóbbi 20-30 évben elillant. Nemchin stábja a múlt évben cirkonkristályba zárva bukkant rá a Föld legősibb gyémántjára a nyugat-ausztráliai Jack Hills vidéken. "Szerintünk a Földet is ugyanolyan magmaóceán borította egykor, mint a Holdat" - vélekedett. "Az a kérdés, hogy a két magmaóceán az ütközés következtében keletkezett, vagy a földi magma már azelőtt is létezett." Ha megértjük, mi történt akkor, jobban fogjuk érteni, mit látunk most" - érvelt Nemchin.
A kutatócsoport a NASA-tól kapta a megvizsgált cirkonkristályt, amelyet az 1972. december 11-én a Holdon landolt Apollo 17 űrexpedíció hozott magával a Földre.
Gyorsabb és nagyobb a Tejút, mint hittük
Működő vulkánok a Titánon?
Kína a Marsra megy
A világűr nagy titka: egyre közelebb a leleplezés
Felfedezések és áttörések: 2008 szenzációi
Mégiscsak lehettek marslakók
Víz a Holdon: valaha a Föld része volt?
A perthi - ausztráliai - Curtin Egyetemen Alexander Nemchin irányítása alatt végzett kutatás német, ausztrál és amerikai kutatói egy 1972-ben a Holdról a Földre szállított kőzetminta vizsgálatából tudták pontosan megállapítani, hogy mikor szilárdult meg a Hold felszíne.
Általános vélekedés szerint - idézte Nemchin magyarázatát az ABC honlapja -, a Föld kísérőbolygója a Föld és egy Mars-méretű égitest összeütközése nyomán keletkezett törmelékből formálódott 4,5 milliárd évvel ezelőtt. A törmelék fúziója során keletkezett hő 500-800 kilométer vastag magmaóceánt hozott létre. Amit ma a Hold felszínén látunk, az a kihűlt és kikristályosodott magma. Ám az vitatott, hogy pontosan mikor ment végbe a holdi magmaóceán kristályosodása.
"A holdi magma kristályosodását csak hozzávetőleg tudták beilleszteni a Hold történetének első 250 millió évébe" - emlékeztetett a tudós. A cirkon elemzésével azonban sikerült precízen meghatározni, ugyanis a cirkon a magma megszilárdulásának legutolsó fázisában alakult ki.
A kristály 4,42 milliárd éves - állapították meg a tudósok. Ebből az következik - mondta Nemchin -, hogy a Hold külső kérge nagyjából 100 millió év alatt szinte tökéletesen kialakult. Ám a felfedezés "csak akkor helytálló, ha ez volt a legöregebb cirkon", vagyis "ha valaki ennél idősebb anyagot talál, tovább tolhatjuk az időt."
A szakértők régóta tudták, hogy cirkon van a Holdon, de a kezdeti figyelem az utóbbi 20-30 évben elillant. Nemchin stábja a múlt évben cirkonkristályba zárva bukkant rá a Föld legősibb gyémántjára a nyugat-ausztráliai Jack Hills vidéken. "Szerintünk a Földet is ugyanolyan magmaóceán borította egykor, mint a Holdat" - vélekedett. "Az a kérdés, hogy a két magmaóceán az ütközés következtében keletkezett, vagy a földi magma már azelőtt is létezett." Ha megértjük, mi történt akkor, jobban fogjuk érteni, mit látunk most" - érvelt Nemchin.
A kutatócsoport a NASA-tól kapta a megvizsgált cirkonkristályt, amelyet az 1972. december 11-én a Holdon landolt Apollo 17 űrexpedíció hozott magával a Földre.
Gyorsabb és nagyobb a Tejút, mint hittük
Működő vulkánok a Titánon?
Kína a Marsra megy
A világűr nagy titka: egyre közelebb a leleplezés
Felfedezések és áttörések: 2008 szenzációi
Mégiscsak lehettek marslakók
Víz a Holdon: valaha a Föld része volt?
MTI
Hollandiához hasonló lépésre készül a magyar kormány.
