A világ halászterületei közel állnak az összeomláshoz: csak akkor lehetséges a halállományok megóvása, ha az érintett országok kormányai sürgős intézkedéseket tesznek a kereskedelmi halászat kordában tartására. A helyzet súlyos, de nem kilátástalan. Hála a gondos kezelésnek az Egyesült Államok, Izland és Új-Zéland sok körzetében már magukhoz tértek az évtizedek óta túlhalászott állományok - tudósít egy nemzetközi kutatócsapat a Science című folyóiratban
A világ halászterületei közel állnak az összeomláshoz: csak akkor lehetséges a halállományok megóvása, ha az érintett országok kormányai sürgős intézkedéseket tesznek a kereskedelmi halászat kordában tartására. A helyzet súlyos, de nem kilátástalan. Hála a gondos kezelésnek az Egyesült Államok, Izland és Új-Zéland sok körzetében már magukhoz tértek az évtizedek óta túlhalászott állományok - tudósít egy nemzetközi kutatócsapat a Science című folyóiratban.
Ugyanakkor a világszerte felmért állományok 63 százalékát újjá kell éleszteni, ha nem akarjuk, hogy a sérülékeny fajok eltűnjenek.
Mindazonáltal biztató, hogy a tíz vizsgált terület felén sikerült csökkenteni a kiaknázási rátát, azaz a teljes halállomány kifogott hányadát, megteremtve a környezeti és gazdasági felépülés alapját. Ez csupán a kezdet, de reményt ad arra, hogy képesek vagyunk megállítani a túlhalászatot - fogalmaz Boris Worm, a kanadai Dalhousie Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.
Az apró sikerek számos természetvédelmi óvintézkedésnek köszönhetők. Kenya esetében például a nagyobb lyukú hálók használata lehetővé tette, hogy a kisebb halak ki tudjanak szabadulni. A halászat betiltása néhány kulcsfontosságú területen szintén hozzájárult ahhoz, hogy megnőjön a kifogható halak mérete és száma, növelve ezzel az iparág bevételét is.
Sok helyütt azonban a fogási rátát akár a felére kell csökkenteni ahhoz, hogy megmaradjanak a halállományok. Az elemzés többnyire a fejlett országok halászterületeire korlátozódott, ahol léteznek hosszú távú állományadatok. A halászterületek maradék háromnegyed részében még nagyobb lehet az összeomlás veszélye.
Nem térnek vissza a királylazacok
Megsemmisülés fenyegeti például a királylazac állományát. Idén nyáron többnyire üresen maradtak a Yukon folyó mentén sorakozó füstölőházak, ahol az alaszkai indiánok a tápanyagban dús halat tartósítani szokták a hosszú télre. A királylazacok tetemes része ugyanis nem tért vissza az óceánból az alaszkai folyókba, hogy ívjon - olvasható a The New York Times honlapján. Mivel az utóbbi években is ez volt jellemző, betiltották az impozáns méretű lazac halászatát az érintett vizeken.
A királylazacok éveket töltenek a Bering-tengerben, mielőtt felnőve visszatérnek szülőfolyójukba lerakni, illetve megtermékenyíteni az ikrákat. Az ívás után elpusztulnak. A Yukon mentén élő emberek egybehangzó véleménye szerint a tőkehalhalászat tehet arról, hogy egyre kevesebb hal teszi meg ezt az utat. Évente ugyanis körülbelül egymillió tonna sávos- és fekete tőkehalat fognak ki a Bering-tenger keleti részéből: a hatalmas vonóhálókban a királylazacok is fennakadnak, tetemüket pedig többnyire visszadobják az óceánba.
2000 óta a véletlenül kifogott királylazacok száma robbanásszerűen megnőtt, 2007-re elérte a százhúszezret. Ezek egy része a nyugat-alaszkai folyók felé tartott: ha életben maradtak volna, becslések szerint 78 000 felnőtt hal térhetett volna vissza ívóhelyére. Az akaratlanul kifogott halak, az úgynevezett mellékfogás csökkentésére tett intézkedések nem új keletűek. Egy 2006-os szabályozás révén a tőkehal-halászhajók elkerülték azokat a körzeteket, ahol sok királylazac akadt volna a hálójukba. A következő évben azonban minden visszatért a régi kerékvágásba.
A királylazacok hiánya tönkreteszi az alaszkai falvak gazdaságát. A Yukon menti települések tavasszal súlyos árvízzel küszködtek, amely épületeket, hajókat, hálókat, füstölőházakat mosott el. Most pedig az embereknek nem lesz mit enniük, hiszen többnyire a lazachalászatból élnek - mutat rá a The New York Times riportja.
A szakemberek szerint nem csupán a mellékfogások tehetnek a drasztikus állománycsökkenésről. Megváltoztak a csendes-óceán áramlatai, és lehet, hogy a folyami körülmények is. Sokat nem lehet tudni a királylazacról azután, hogy kiúszik az óceánba. Herman Savikka, az alaszkai hal- és vadvédelmi hatóság biológusa úgy szemlélteti a tengeri környezetet, mint egy nagy, fekete dobozt.
Egy jó évben a Yukon alsó folyásánál, Emmonak városában működő KwikPak halászati cég 200-300 embert is foglalkoztat. Idén nyáron csupán harmincat vett fel, pedig a legnagyobb munkaadó a környéken. Az igazgató, Jack Schultheis elmondta, hogy a királylazac halászatának betiltásával egyidejűleg korlátozták a ketalazac nyári kvótáját is, annak ellenére, hogy az utóbbi faj jó néhány egyede visszatért a folyóba. Véleménye szerint a Yukon alsó folyásánál elterülő falvak gazdaságilag lényegében "lenullázódtak".
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A makrogazdasági mutatókhoz képest meglepően optimista a hazai kkv-k hangulata – olvasható ki a VOSZ Barométer felmérés friss, harmadik negyedévre vonatkozó számaiból. Beruházásokra viszont nem sokan készülnek, a cégek 85 százaléka még fizetésemelést sem tervez.
A világ halászterületei közel állnak az összeomláshoz: csak akkor lehetséges a halállományok megóvása, ha az érintett országok kormányai sürgős intézkedéseket tesznek a kereskedelmi halászat kordában tartására. A helyzet súlyos, de nem kilátástalan. Hála a gondos kezelésnek az Egyesült Államok, Izland és Új-Zéland sok körzetében már magukhoz tértek az évtizedek óta túlhalászott állományok - tudósít egy nemzetközi kutatócsapat a Science című folyóiratban 
A rendőrség megerősítette, hogy legalább nyolc ember meghalt egy autórobbanásban Delhiben, a Vörös Erőd közelében. 
