2012. január 1-jétől a béren kívüli juttatások rendszere jelentősen átalakult Magyarországon. A fogyasztásra kész étel vásárlása csak Erzsébet-utalvány, míg vendéglátó-ipari szolgáltatás igénybevétele csak SZÉP kártya felhasználása esetén minősül béren kívüli juttatásnak. Erzsébet-utalványt csak a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, SZÉP kártyát pedig az erősen korlátozó szabályozási feltételek miatt ténylegesen csak három bankcsoport (OTP, MKB és K&H) bocsáthat ki.
A Bizottság szerint az Erzsébet-utalvány kibocsátása tekintetében létesített monopólium indokolatlanul korlátozza az Unió belső piacán a letelepedésnek és a szolgáltatásnyújtásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződésben megállapított szabadságát. A Bizottság emellett úgy véli, hogy a SZÉP kártya kibocsátásának feltételei nincsenek összhangban a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvnek a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel.
A Bizottság ezért kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen.
A főtanácsnok szerint ezer sebből vérzik
Yves Bot főtanácsnok csütörtöki indítványa szerint
- a letelepedés szabadságának jogellenes korlátozását jelenti az a magyar jogi szabályozás, amelynek értelmében a külföldi vállalkozások fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP kártyát.
- Az irányelvvel ellenétes az a magyar jogi rendelkezés is, amely a SZÉP kártya kibocsátóinak körét a részvénytársaságként vagy kft-ként működő társaságokra korlátozza.
- A főtanácsnok a magyar jog azon előírását is az irányelvbe ütközőnek találja, amely csak olyan vállalkozások számára teszi lehetővé SZÉP kártya kibocsátását, amelyek minden 35 000 főnél több lakosú magyarországi településen rendelkeznek egy ügyfélszolgálati irodával.
- Az, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kizárólagosságot kapott az Erzsébet-utalvány kibocsátására, ellentétben áll a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel. Ugyan az ilyen korlátozások bizonyos esetekben, közérdekű kényszerítő okokból igazolhatók lehetnek, de az e célból a Magyar Kormány által felhozott érveket nem tartja meggyőzőnek - véli a főtanácsnok.
- A főtanácsnok azt is az uniós jogba ütközőnek tartja, hogy az alapítvány monopóliumát létrehozó jogszabály egy alig több mint egy hónapos időszakot hagyott az addig az érintett piacon tevékenykedő vállalkozások számára az új szabályozási környezethez való alkalmazkodásra.
A főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a Bíróság elé. Az Európai Bíróság bírái most kezdik meg az ügyben a tanácskozást. Az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
