A Budapest Bank anyavállalata a közlemény szerint azt vizsgálta, hogy hét európai országban - köztük a közép- és kelet-európai régióban - 2011-ben és 2012-ben mi jellemzi a cégek beruházási hajlandóságát, piacba vetett bizalmát. A felmérésben 250 2-249 főt foglalkoztató vállalatot kérdeztek meg, elsősorban a főbb beruházásokkal (gépek és berendezések; személygépjárművek; haszongépjárművek; IT hardverek; IT szoftverek, illetve irodai eszközök) kapcsolatban. A kutatás emellett a kkv-k munkahely-teremtési terveire és a jövőjükkel kapcsolatos kilátásaikra is kitért. A főbb beruházásokra tavaly Magyarországon közel 1.594 milliárd forintot fordítottak a kkv-k, idén ennél 4 százalékkal kevesebbet (1.537 milliárd forintot, a hazai GDP 3,9 százalékát) tervezik költeni. Csehországban enyhén növekvő aktivitás (+2 százalék) figyelhető meg e téren, ugyanakkor Lengyelországban kiemelkedő (+34 százalék) beruházási hajlandóság tapasztalható.
Magyarországon az egy cégre eső átlagos beruházás összege tavaly 14,9 millió forint volt, idén ennek 4 százalékos csökkentését tervezik (14,4 millió forintra). A tervezett beruházási összeg fele gépek és berendezések cseréjére, beszerzésére irányul. A haszongépjárművekre fordított kiadásokat tavalyhoz képest erősen (-35 százalék) visszafogják a vállalkozások, IT szoftverekre viszont jelentősen többet (+25 százalék) terveznek költeni, mint 2011-ben. A magyar cégvezetők többsége (56 százalék) a beruházásokat állami vagy EU-s támogatásokból finanszírozná, míg a csehek a kereskedelmi bankokhoz (32 százalék), a lengyelek pedig a szakosodott hitelintézetekhez (például lízingcégek) fordulnának elsősorban (32 százalék).
Magyarországon a legtöbb esetben (39 százalék) a meglévő eszközök elhasználódása, értékcsökkenése a fő motiváló erő a beruházásra. Számos hazai cégnél már valóban nem halasztható tovább a gépek, eszközök cseréje, fejlesztése - állapítja meg az elemzés. Ezt jól érzékelteti, hogy 30 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évben az elavult vagy nem megfelelő berendezések miatt bevételt nyújtó lehetőségtől esett el, átlagosan 2,8 millió forint értékben. Ez a teljes kkv-szektorra kivetítve összesen mintegy 300 milliárd forint kiesést jelentett tavaly. Arra a kérdésre, hogy mi korlátozza a magyar kkv-k beruházási képességét az elkövetkező 12 hónapban, legtöbben (52 százalék) a bizonytalan gazdasági környezetet emelték ki. A második legjelentősebb okként (45 százalék) a ráfordítható anyagi eszközök hiányát említették.
A magyar kkv-k közel 60 százaléka pesszimista szektorának kilátásaival kapcsolatban és csupán egynegyedük optimista. A csehek jóval derűlátóbbak, a megkérdezetteknek mintegy fele működési környezete javulását várja erre az évre. A legoptimistábbak a lengyel cégvezetők: 57 százalékuk nyilatkozott pozitívan a jövőről, és csupán 15 százalékuk számít stagnálásra, rosszabbra fordulásra. A negatív jövőkép ellenére a hazai vállalkozások közel negyede létszámnövelést tervez erre az évre, alkalmazottai számát 12 százalék akarja csökkenteni. A felmérés során ismertetett tervek alapján 2012-ben körülbelül 37 ezer új munkahely létrehozásával lehet számolni (a lakosság 0,37 százaléka). A csehek 71 ezer új munkahely létrehozást tervezik (a lakosság 0,67 százaléka), míg a lengyelek 224 ezerét (a lakosság 0,59 százaléka).
Pluszban kezdték a kereskedést. 
