A Nemzetgazdasági Minisztérium benyújtotta az Európai Bizottságnak az "Európa 2020 Stratégia" magyar vállalásait tartalmazó előzetes Nemzeti Intézkedési Tervet (NIT). A beterjesztést követően a tárca széleskörű konzultációt indít, melynek célja a végleges Nemzeti Intézkedési Terv egyes pontjainak társadalmi szintű megvitatása - tudatta szerkesztőségünkkel a szaktárca.
A stratégia kiemelt célkitűzéseihez szükséges nemzeti vállalásokat számszerűsítve kellett Brüsszel asztalára lerakni. Magyarország többek között vállalta a 20-64 év közötti népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75 százalékra emelését, vagyis az uniós szintű céllal való teljes konvergenciát.
A dokumentum szerint a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintje a bruttó hazai termék 1,8 százalékára nő a céldátumig.
A megújuló energiaforrások részaránya az energiafelhasználáson belül 14,6 százalékra nő, a teljes energiamegtakarítás-vállalás 10 százalék, az üvegházhatású gázok kibocsátása a 2005. évi szinthez képest legfeljebb 10 százalékkal nő.
2020-ig vállalásunk szerint a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők aránya a 30-34 éves népességen belül 30,3 százalékra nő, az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 18-24 éves népességen belül 10 százalékra csökken.
A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség arányát 5 százalékponttal kell Magyarországnak csökkentenie.
"Az Európa 2020 Stratégia végrehajtásához Magyarország saját adottságait és prioritásait tükröző nemzeti intézkedések teljesítésével kíván hozzájárulni. A foglalkoztatás bővítése, amely a magyar kormány gazdaságpolitikájának első számú prioritása, az Európa 2020 Stratégia végrehajtását megalapozó Nemzeti Intézkedési Tervben is Magyarország legfontosabb vállalásaként jelenik meg" - teszi hozzá az NGM.
A Nemzeti Intézkedési Terv elfogadását követően egy kormányzati intézkedéssorozat veszi kezdetét, hogy az ország teljesíteni tudja a NIT-ben vállalt kötelezettségeit az évtized végére.
A tárca várakozásai szerint az intézkedések, illetve azok gazdaságra gyakorolt hatásai gyökeresen átalakítják majd a makrogazdasági alappályát, melynek alapja az egymillió új munkahely megteremtése tíz év alatt. A kormány azzal számol, hogy az egymillió új munkahelyből 400 ezer 2015-ig teljesül. "A vállalkozások a kilátások javulásával növelik beruházásaikat, melyet kiegészít az EU-források növekvő és hatékonyabb felhasználása. A meghozandó intézkedéseknek köszönhetően a gazdasági növekedés folyamatosan emelkedhet: a következő két évi 3-3,5% körüli szintről 5%-ra, majd afölé. A nominális GDP 2015-re közel 3000 milliárd forinttal (7,5%-kal) meghaladhatja az alappálya szintjét" - írja a nemzetgazdasági tárca.
A végleges Nemzeti Intézkedési Terv – a társadalmi konzultációkat követően - 2011 áprilisában kerül benyújtásra.
Privátbankár - Zsiborás Gergő