2025-re már 3 milliárd ember fog vízhiányos területen élni - ezért az EU már most felkészül arra, hogy a vízkészlet fontosabb stratégiai kérdés lesz a gáznál is Az Európai Unió leghatékonyabb eszköze a legnagyobb kincs, a víz védelmére az ún. Víz Keretirányelv (VKI), melynek célja az, hogy biztosítsa a felszíni és felszín alatti vizek védelmét, jó állapotuk megőrzését, ahol szükséges, helyreállítását.
Már idén végleges lehet – a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, valamint a 12 környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság által – az a cselekvési terv, amely Európai Uniós szinten védi a vízkészleteket.
Egyes becslések szerint mindez elengedhetetlenül szükséges: a Föld népessége 2050-re mintegy 9 milliárdra nő, ezzel együtt az összes vízkivétel 40%-kal emelkedik csak a következő két évtizedben. Ennek eredményeképpen a számítások szerint 2025-re már 3 milliárd ember fog vízhiányos területen élni, ráadásul a vízkészletek szűkössége élelmiszerproblémákat is felvet: a világ szántóföldjeinek csupán 16%-át öntözik, ugyanakkor ezekről származik az összes megtermelt élelem 40%-a.
A vízhiány az emberi biztonság három alaptényezőjét fenyegeti: az élelmiszer-termelést, a vízi környezet egészségét, valamint a társadalmi és politikai stabilitást. A veszélyek elhárításának csak a vízkészletek és a vizes élőhelyek régóta sürgetett fenntartható kezelésével képzelhető el.
A víztakarékosság és vízminőség-védelem fontosságának felismerése nyomán született a Víz Keretirányelv (VKI), amely az EU vízgazdálkodásra vonatkozó legfontosabb jogszabálya, és minden tagállamra nézve kötelező. A VKI célkitűzése az, hogy biztosítsa a felszíni és felszín alatti vizek védelmét, jó állapotuk megőrzését, ahol szükséges, helyreállítását. Ez az átfogó cél, többek között, a következőket foglalja magába:
Már idén végleges lehet – a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, valamint a 12 környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság által – az a cselekvési terv, amely Európai Uniós szinten védi a vízkészleteket.
Egyes becslések szerint mindez elengedhetetlenül szükséges: a Föld népessége 2050-re mintegy 9 milliárdra nő, ezzel együtt az összes vízkivétel 40%-kal emelkedik csak a következő két évtizedben. Ennek eredményeképpen a számítások szerint 2025-re már 3 milliárd ember fog vízhiányos területen élni, ráadásul a vízkészletek szűkössége élelmiszerproblémákat is felvet: a világ szántóföldjeinek csupán 16%-át öntözik, ugyanakkor ezekről származik az összes megtermelt élelem 40%-a.
A vízhiány az emberi biztonság három alaptényezőjét fenyegeti: az élelmiszer-termelést, a vízi környezet egészségét, valamint a társadalmi és politikai stabilitást. A veszélyek elhárításának csak a vízkészletek és a vizes élőhelyek régóta sürgetett fenntartható kezelésével képzelhető el.
A víztakarékosság és vízminőség-védelem fontosságának felismerése nyomán született a Víz Keretirányelv (VKI), amely az EU vízgazdálkodásra vonatkozó legfontosabb jogszabálya, és minden tagállamra nézve kötelező. A VKI célkitűzése az, hogy biztosítsa a felszíni és felszín alatti vizek védelmét, jó állapotuk megőrzését, ahol szükséges, helyreállítását. Ez az átfogó cél, többek között, a következőket foglalja magába:
- megakadályozza a vízi ökoszisztémák és a víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek, valamint a vizes területek további romlását, védi és javítja azok állapotát
- előmozdítja a hasznosítható vízkészletek hosszú-távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználatot
- biztosítja a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentését és megakadályozza további szennyezésüket
Privátbankár
Hollandiához hasonló lépésre készül a magyar kormány.
