Az eddigi tapasztalatok és elemzések azt mutatják, hogy azokban az országokban - például Nagy-Britanniában és Franciaországban -, amelyek már korábban megnyitották munkaerő-piacaikat a később csatlakozott uniós országok munkavállalói előtt, minimális változás következett be a bérekben, és az új munkavállalók hozzájárultak a fogadó országok gazdaságához. "Nem várhatók komoly zavarok" - mondta Andor László. Jelentős munkaerő-vándorlás nem várható, miután a tapasztalatok szerint a munkaerő-áramlás nagy része közvetlenül a 2004-es uniós csatlakozás után zajlott le - mondta. Emellett az elmúlt évek gazdasági visszaesésének hatására sokan azok közül, akik megjelentek a régi tagországok munkaerőpiacain, hazatértek. "Úgy tűnik tehát, hogy a (kezdeti) azonnali hatás nem ismétlődik meg" - jelentette ki.
Ausztria és Németország május elsejével véglegesen feloldja azokat a korlátozásokat is, amelyeket a nyolc, 2004-ben csatlakozott uniós tagállammal szemben vezettek be, káros munkaerő-piaci hatásoktól tartva. Részletek >> |
Az MTI kérdésére megerősítette ugyanakkor, úgy véli, hogy a küldő országok munkaerőpiacán az EU-n belüli migrációval összefüggésben tapasztalhatóak a gazdaságra káros jelenségek is. "Néha nem a fogadó, hanem a küldő országokban jelentkeznek nehézségek, például az egészségügyben. (...) Bizonyos esetekben túl nagy a kiáramlás" - mondta. Ez nem csak munkaerő-veszteséget jelent, de azt is jelenti, hogy sokan nem a képzettségüknek megfelelő munkát végzik. Európai szintű megoldás jelenleg nem ismert a jelenségre - mondta. "Teljesen érthető, hogy az érintett az országok megpróbálnak megoldást találni arra, hogy megtartsák ezt a munkaerőt - tette hozzá. A hosszú távú hatás nagyon káros lehet - figyelmeztetett.
MTI