| Mi az a Jeremie?A Forbes összefoglalója szerint az Európai Unió az úgynevezett Jeremie-kiírás keretében egy kockázatitőke-programot indított Magyarországon. Ennek során 2009-től összesen 28 alap pályázott sikerrel forrásokra. Az alapkezelő magánbefektető meggyőzésével vállalja, hogy a 70 százalék EU-forrás mellé berakja a 30 százalékot, és az így létrejövő pénzügyi alapból cégekbe fektet be. A Jeremie-nek szigorú szabályai vannak, a közép-magyarországi régióban nem lehetett befektetni, a céltársaságokba legfeljebb 3 éven keresztül, évente maximum 1,5 millió eurót lehetett kihelyezni, és vannak tiltott szektorok (agrárium, ingatlan). A legfontosabb azonban, hogy innovatív vállalatokat kellett támogatniuk. A program célja, hogy a törékeny életszakaszban lévő, innovatív vállalkozások (akiket a bankok nem szívesen hiteleznek) forráshoz jussanak. |
4,4 milliárdnyi uniós pénz
A társaságot kimondottan a Jeremie-páláyzaton való indulás céljára hozták létre. Az EU-tól végül 4,4 milliárdot nyertek, ezt a szabályok szerint 2,1 milliárd forint önrésszel kellett kiegészíteni. A cégadatok szerint ma már csak Mészáros László (a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, ma: Metropolitan Egyetem alapítója és egykori tulajdonosa) és Tombor András (a miniszterelnök egykori külpolitikai tanácsadója, Habony Árpád egyik hitelezője) tulajdonosok az alapkezelőben.
A Morando a Forbes szerint a legtöbb befektetésénél (portfóliócégénél) ugyanazt a forgatókönyvet követte. Az alaphoz köthető emberek alapítottak egy céget, ahova a Morando pár nap múlva beszállt, és több százmilliós tőkeemelés után 99,9 százalékos tulajdonos lett. Ezeken keresztül helyezték aztán tovább a pénzt. A konstrukció alkalmas arra is, hogy megkerüljék vele a Jeremie szigorú befektetési megkötéseit - írja a lap (lásd keretes írásunkat).
Százmilliós befektetések - de hol az innováció?
A Forbes összeszedte, hova helyezte ki a Jeremie-pénzeket a Morando. Azt írják: közel 420 millió forint áramlott egy Tombor Andráshoz köthető borkereskedő céghez. 450 + 450 millió forint került az alap akkori tuajdonosához köthető két, Miskolcon bejegyzett céghez, amelyek azonban érdemi tevékenység nélkül egy idő után visszaadták a pénzt. Szintén 450 millió forint jutott el egy brikettgyárhoz, a pénz most az alap tulajdonosához köthető vállalkozó cégénél van, hitelként kihelyezve. IT-befektetésekre 2 milliárdot költöttek, ez most egy móri ügyvéd címére bejegyzett cégcsoportban illetve a Synergon IT-szolgáltatóinál van. Telekommunikációs cégekbe 1,3 milliárd forintot fektettek.
Ami közös a befektetésekben a lap szerint az az, hogy a Jeremie-pályázatban ígért célok közül vajmi kevés látszik megvalósulni - sok helyen nyoma sincs az innovációnak. A lap szerint aggályos, hogy míg a szabályok szerint sem a befektetőkhöz, sem a döntéseket meghozó alapkezelőkhöz köthető cégek nem kaphatnának befektetést, ez a Morando esetében több helyen is megdőlni látszik.
Jönnek az ellenőrzések
Az EU most kéri be az összes Jeremie-alaptól, hova is rakták a pénzeket, ebből vesz majd mintát, és végez újabb ellenőrzéseket (eddig is voltak ellenőrzések, de nem túl sok). Ha a szabálytalan kifizetések száma a mintában átlépi a két százalékot, az EU átfogó vizsgálatot rendelhet el.
|
Jön a folytatás: 30+70 milliárd az államtól Az EU Jeremie programjában egyébként több mint 350 kkv közel 130 milliárd forint értékű kockázati tőkét kapott - ezt sikerként értékelik. Folytatásként egy 30 milliárdos forrással induló állami kockázati tőkealapot hoz létre a kormány, később egy 70 milliárdos "Intelligens szakosodási kockázati tőkeprogramra" is látszik keret. |
A milliárdos Elon Musk nagyjából 1 milliárd dollár (735 millió font) értékű Tesla-részvényt vásárolt, amivel bizalmat szavazott az elektromos autógyártónak. 
