.jpg)
Nem csupán találgatás, amikor zsigerből döntünk valamiről, valójában olyan emlékekhez fér hozzá igen gyorsan agyunk, amelyeket nem tudatosítunk Nem csupán találgatás, amikor zsigerből döntünk valamiről, valójában olyan emlékekhez fér hozzá igen gyorsan agyunk, amelyeket nem tudatosítunk - állapítják meg a Nature Neuroscience című szaklapban amerikai kutatók.
Ken Paller, a Northwestern Egyetem pszichológusa és munkatársai kis létszámú kísérleteikben memória- és felismerési teszteket végeztettek a résztvevőkkel, miközben rögzítették elektródák által közvetített agyhullámaikat is.
"A mindennapi életben is többet tudunk egy helyzetben, mint gondolnánk. A tudattalan emlékezet juthat szerephez például egy bűntett elkövetője arcának felismerésekor vagy egy tesztkérdés helyes válaszának kiválasztásakor" - magyarázta eredményüket Paller a LiveScience című online tudományos portálon.
A tesztek során színes, kaleidoszkópszerű képek villantak fel a résztvevők előtti képernyőn. A képek egyik felére zavartalanul figyelhettek, másik felénél azonban alaposan megzavarták koncentrációjukat. A következő, felismerési sorozatban hasonló kaleidoszkópképeket láttak párosítva: egy régit és egy újat. A tesztalanyok pontosabban választották ki a már látott képet, ha annak memorizálásában megzavarták őket korábban, mint akkor, ha teljes figyelmüket fordíthatták megjegyzésükre.
A figyelem megosztása általában rontja a memóriatesztek eredményét. "Kutatásunk azonban azt mutatta, hogy még akkor is, ha az emberek kevésbé figyeltek, vizuális rendszerük meglehetősen jól tárolta az információkat" - értékelte Paller.
A teszt folyamán elektródák segítségével mérték és rögzítették az emberek agyi elektromos hullámait is. A magától értetődő, "zsigeri" felismerésre jellemző agyhullámok különböztek a tudatos emlékezéshez kapcsolódóktól. Az akaratlan felismerésre egyértelműen utaló agyi elektromos jel negyed másodperccel azután volt látható, mint ahogy a tanulmány résztvevői meglátták a korábbi képet.
Paller szerint az intuíciónak fontos szerepe lehet abban, hogy mindennapi életünk legkülönfélébb kérdéseire választ találjunk.
Nem jött be a hibrid klónozás
Felfedezések és áttörések: 2008 szenzációi
Ken Paller, a Northwestern Egyetem pszichológusa és munkatársai kis létszámú kísérleteikben memória- és felismerési teszteket végeztettek a résztvevőkkel, miközben rögzítették elektródák által közvetített agyhullámaikat is.
"A mindennapi életben is többet tudunk egy helyzetben, mint gondolnánk. A tudattalan emlékezet juthat szerephez például egy bűntett elkövetője arcának felismerésekor vagy egy tesztkérdés helyes válaszának kiválasztásakor" - magyarázta eredményüket Paller a LiveScience című online tudományos portálon.
A tesztek során színes, kaleidoszkópszerű képek villantak fel a résztvevők előtti képernyőn. A képek egyik felére zavartalanul figyelhettek, másik felénél azonban alaposan megzavarták koncentrációjukat. A következő, felismerési sorozatban hasonló kaleidoszkópképeket láttak párosítva: egy régit és egy újat. A tesztalanyok pontosabban választották ki a már látott képet, ha annak memorizálásában megzavarták őket korábban, mint akkor, ha teljes figyelmüket fordíthatták megjegyzésükre.
A figyelem megosztása általában rontja a memóriatesztek eredményét. "Kutatásunk azonban azt mutatta, hogy még akkor is, ha az emberek kevésbé figyeltek, vizuális rendszerük meglehetősen jól tárolta az információkat" - értékelte Paller.
A teszt folyamán elektródák segítségével mérték és rögzítették az emberek agyi elektromos hullámait is. A magától értetődő, "zsigeri" felismerésre jellemző agyhullámok különböztek a tudatos emlékezéshez kapcsolódóktól. Az akaratlan felismerésre egyértelműen utaló agyi elektromos jel negyed másodperccel azután volt látható, mint ahogy a tanulmány résztvevői meglátták a korábbi képet.
Paller szerint az intuíciónak fontos szerepe lehet abban, hogy mindennapi életünk legkülönfélébb kérdéseire választ találjunk.
Nem jött be a hibrid klónozás
Felfedezések és áttörések: 2008 szenzációi
MTI
Hollandiához hasonló lépésre készül a magyar kormány.
