Ken Paller, a Northwestern Egyetem pszichológusa és munkatársai kis létszámú kísérleteikben memória- és felismerési teszteket végeztettek a résztvevőkkel, miközben rögzítették elektródák által közvetített agyhullámaikat is.
"A mindennapi életben is többet tudunk egy helyzetben, mint gondolnánk. A tudattalan emlékezet juthat szerephez például egy bűntett elkövetője arcának felismerésekor vagy egy tesztkérdés helyes válaszának kiválasztásakor" - magyarázta eredményüket Paller a LiveScience című online tudományos portálon.
A tesztek során színes, kaleidoszkópszerű képek villantak fel a résztvevők előtti képernyőn. A képek egyik felére zavartalanul figyelhettek, másik felénél azonban alaposan megzavarták koncentrációjukat. A következő, felismerési sorozatban hasonló kaleidoszkópképeket láttak párosítva: egy régit és egy újat. A tesztalanyok pontosabban választották ki a már látott képet, ha annak memorizálásában megzavarták őket korábban, mint akkor, ha teljes figyelmüket fordíthatták megjegyzésükre.
A figyelem megosztása általában rontja a memóriatesztek eredményét. "Kutatásunk azonban azt mutatta, hogy még akkor is, ha az emberek kevésbé figyeltek, vizuális rendszerük meglehetősen jól tárolta az információkat" - értékelte Paller.
A teszt folyamán elektródák segítségével mérték és rögzítették az emberek agyi elektromos hullámait is. A magától értetődő, "zsigeri" felismerésre jellemző agyhullámok különböztek a tudatos emlékezéshez kapcsolódóktól. Az akaratlan felismerésre egyértelműen utaló agyi elektromos jel negyed másodperccel azután volt látható, mint ahogy a tanulmány résztvevői meglátták a korábbi képet.
Paller szerint az intuíciónak fontos szerepe lehet abban, hogy mindennapi életünk legkülönfélébb kérdéseire választ találjunk.
Nem jött be a hibrid klónozás
Felfedezések és áttörések: 2008 szenzációi
MTI