Jön az NGTT - 2012-től egyesíthetik az érdekegyeztető fórumokat

A NGTT-re vonatkozó, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslat szerint a tanács konzultációs, javaslattevő és tanácsadó testület, a munkaadói és munkavállaló érdekképviseleti szervezetek, a gazdasági kamarák, a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezetek, a tudomány hazai és határon túli képviselői, valamint a külön törvény szerinti egyházak közötti társadalmi párbeszéd legátfogóbb, gyakorlatilag ötoldalú konzultatív fóruma.

A tanács tagjai az őket delegáló szervezet megbízásából tagjai az NGTT-nek, megbízatásuk 4 évre szól, és a tagok a tanácsban végzett munkájukért nem részesülnek díjazásban.

A munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletre jogosult szervezetekre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban a részletes indoklás megjegyzi, hogy a jelenlegi szabályok alapján az érdekképviseletek hatósági bizonyítvánnyal rendelkeznek arról, hogy részvételük törvényi feltételei fennállnak. A hatósági bizonyítványok érvényességének lejártát követően, a törvényben meghatározott feltételek fennállását a jövőben maguk az érdekképviseletek vizsgálják felül, amelyről kötelesek tájékoztatni a tanácsot.

A javaslat felsorolja a hatósági bizonyítvánnyal rendelkező érdekképviseleteket. Ezek a munkavállalói oldalon az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), valamint a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF).

A munkáltatói oldalon az Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ), az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ), az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ), a Magyar Iparszövetség (OKISZ), a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ), és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) jogosult a részvételre.
 
A tudomány képviselői közül a tanács tagja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, az MTA, a Magyar Rektori Konferencia, a Főiskolai Főigazgatói Konferencia és a Magyar Közgazdasági Társaság által, szervezetenként delegált gazdaság- és társadalom-kutató, valamint az MTA által kijelölt, a határon túli magyar tudományos élet képviselője - olvasható a javaslatban.

A javaslat rögzíti a tanács feladatait is. E szerint a tanács konzultációs, valamint véleményezési és javaslattévő feladatkörében többek között nyomon követi és elemzi az ország társadalmi-gazdasági fejlődését, javaslatokat dolgoz ki az Országgyűlésnek és a kormánynak az átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására, megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerőpiaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő kormányzati stratégiákat.

A tanács véleményeit, állásfoglalásait és ajánlásait a kormány honlapján közzé kell tenni a törvényjavaslat szerint.

Az NGTT-t az Országgyűlés elnöke, az országgyűlés bizottságok elnökei, a kormány vagy a kormány tagjai állásfoglalás vagy vélemény kialakítására kérheti(k) fel, amelynek a tanács köteles 30 napon belül eleget tenni.

A tanács az előző évi tevékenységéről minden év március 31-ig jelentést készít, amelyet a kormány honlapján nyilvánosságra hoz, és ugyanezen időpontig a miniszter is jelentést készít arról, hogyan hasznosultak a megelőző évben a jogszabályalkotásban a tanács véleményei.

A tanács munkáját plenáris üléseken végzi, ezeket szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal össze kell hívni. A plenárist a javaslat szerint akkor is össze kell hívni, ha azt legalább két oldal vagy a tagok legalább egyharmada írásban kezdeményezi.

A NGTT soros elnöke látja el a tanács üléseinek működtetésével, szervezésével, összehívásával, levezetésével és képviseletével kapcsolatos feladatokat. A soros elnökség az oldalak háromhavonkénti rotációja szerint történik.   

A plenáris üléseken állandó meghívottként a miniszterek vagy az általuk kijelölt állami vezetők, illetve  a Gazdasági Versenyhivatal és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke vagy elnökhelyettese tanácskozási joggal vesznek részt.

A törvényjavaslat célja az általános indoklás szerint, hogy a jelenleg párhuzamosan működő és sok esetben egymás feladatköreit illetően is átfedő központi koordinációs egyeztetési fórumok helyett a társadalom egészét érintő, általános gazdaság- és társadalompolitikai kérdéseket megvitató, konzultatív jogkörű tanácsadó testület jöjjön létre, amely javaslataival, állásfoglalásaival, elemzéseivel, véleményével segítené a legfontosabb gazdasági és társadalompolitikai döntések meghozatalát.

A javaslat hatálybalépésével a jelenlegi központi szintű egyeztetési fórumok megszűnnek, az új testület alakuló ülését a hatálybalépést követő harmadik hónap utolsó napjáig kell megtartani - áll a javaslatban. Az előterjesztő azonban hangsúlyozza: az átmeneti időszak "nem veszélyezteti az érdekegyeztetés rendszerének fenntartásával kapcsolatos uniós előírásokat, hiszen az ágazati, szektorális párbeszédek továbbra is fennmaradnak, ez idő alatt is zökkenőmentesen működhetnek".

MTI