Az internet szabályozása Kínában összhangban van a törvényekkel, és nem lehet célpontja igazságtalan beavatkozásnak - közölte a kínai illetékes A szóvivő szerint az internet szabályozása egy megbízható és hasznos információs hálózat kialakítását szolgálja, ami a gazdasági és a társadalmi fejlődés szempontjából is fontos. Ezek a szabályok például az alkotmányból, a kisebbségvédelmi törvényből és az internet biztonságáról szóló rendelkezésből fakadnak, amelyeket a kínai törvényhozás fogadott el.
Határozottan tiltva vannak az olyan internetes tartalmak, amelyek az államhatalom megdöntésére, erőszakra, terrorizmusra buzdítanak, vagy pornográf jellegűek - húzta alá a szóvivő, kiegészítve azzal, hogy az országnak joga van ezeknek a törvénytelen és káros tartalmaknak a kizárására. Mindennek semmi köze az "internet szabadságának korlátozásához" - jelentette ki. Minden ország másképp szabályozza az internetet a különböző feltételek és körülmények között.
Kína szívesen működik együtt és cserél véleményt az internet fejlesztéséről és irányításáról más országokkal, de határozottan ellenszegül minden olyan kísérletnek, amely a kínai törvények ellen irányul, illetve amely a kínai belügyekbe való igazságtalan beavatkozás - hangoztatta a szóvivő. Kínában 384 millióan használják az internetet, és a weblapok száma eléri a 3 millió 680 ezret. Kínában több millió online fórum működik, és 200 millió felett van a blogok (naplók) száma. Naponta négyszázmillió új blogbejegyzés születik - mondta.
Biztosítva van a kínai netezők joga arra, hogy a törvények adta kereteken belül véleményt nyilvánítsanak, és véleményüket a kormány messzemenőkig figyelembe veszi politikája kialakításánál - szögezte le a kormányzati információs iroda szóvivője.
Ho Ja-fej kínai külügyminiszter-helyettes korábban azt mondta: Peking nem akarja túlértékelni a Google kiváltotta helyzetet, nem szándékozik azt a kínai-amerikai kapcsolatok részévé tenni. A Google azon bejelentését, amely szerint keresőjében nem hajlandó tovább cenzúrázni a tartalmakat, mert kínai területről kiinduló, azonosítatlan hackertámadások érték a rendszerét, Pekingben eddig egy külföldi vállalat üzleti döntésének tekintették, hangsúlyozva, hogy a helyi törvények minden cégre vonatkoznak.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter egy kemény hangú beszédében az egész világon egységesen elérhető, szabad információs világháló megteremtését szorgalmazta a múlt héten, és más országokkal együtt felszólította Kínát, hogy biztosítsa az internet szabadságát. A Fehér Ház ugyancsak közölte, hogy Barack Obama elnököt továbbra is aggasztja a Google internetes szolgáltató és a kínai kormány között folyó vita.
Eric Schmidt, a Google vezérigazgatója mindeközben úgy nyilatkozott, hogy cége a kínai törvények követésével, a szűrt keresési találatok szolgáltatásával tovább működik Kínában, de "belátható időn belül" változásokat tervez ezen a területen. Schmidt kijelentette, hogy szereti kínai alkalmazottaikat, általában a kínai embereket, az üzleti lehetőséget is, és maradni szeretnének. A vállalat - mint mondta - "párbeszédet folytat" a hatóságokkal.
Internetháború: Kína nem kér Amerikából
A 7-es BMW a kínaiak kedvence
Kínai kormányportálra fáj a a hackerek foga
Egy csoda számokban: Kína utolérhetetlen?
MTI
A zimbabwei hatóságok kétszáz elefánt leölését engedélyezték, hogy élelmiszert biztosítsanak az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb aszályától szenvedő lakosoknak. 
